AEG Electrolux EOG 1710 User Manual Page 145

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 284
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 144
Információtörténeti markerek a Mongol Birodalom történetében Műhely
145
Diplomáciai kapcsolatok
Az információszerzést és dezinformálást általában a diplomáciai kapcsolatok vagy a hadá-
szat területén, a hírszerzés és kémkedés történetének keretében szokás tárgyalni. A nomád
népek kémkedésével és felderítésével kapcsolatban Hansgerd Göckenjan közölt alapvető
fontosságú tanulmányt magyar nyelven.
5
Annak ellenére, hogy a szerző ebben a cikkben
számos fontos megállapítást tesz a nomád népek stratégiai és taktikai szintű hírszerzésével
kapcsolatban,
6
a nomádok felderítése és kémkedése igen kevéssé kutatott területnek te-
kinthető. E mechanizmusok vizsgálata a viszonylag gazdag forrásanyagnak köszönhetően a
mongolok vonatkozásában kecsegtet igazán sikerrel, ezért az alábbiakban a mongolok dip-
lomáciai tevékenysége kapcsán végzett stratégiai hírszerzést vizsgálom.
Julianus barát
7
második keleti útjáról szóló beszámolójában a következőket írja: „Ezért
[a mongolok] követeket küldtek Magyarország királyához [ti. IV. Bélához], akiket – mikor
Szuszdal földjén átmentek – a szuszdali fejedelem elfogott, és a királynak küldött levelet a
fejedelem elvette tőlük. Ezeket a követeket mellém adott társaimmal együtt láttam is. Az
említett levelet, amelyet a szuszdali fejedelem nekem adott át, elvittem Magyarország kirá-
lyának... A fordítás pedig így hangzik: »Én a Kán, az égi király küldötte, akinek hatalom
adatott a földön a nekem meghódolókat felemelni és az ellenállókat elnyomni, csodálko-
zom feletted, Magyarország királya, hogy midőn már harmincadik ízben küldöttem követe-
ket hozzád, miért nem küldesz vissza közülük senkit, de még követeidet és válaszlevelet
sem küldesz nekem.«”
8
Ha a kán levelében a követek számára vonatkozó harmincas számot
ték e kérdésköröket, információtörténeti szempontú komplex feldolgozás mindezidáig nem ké-
szült. Az imént felsorolt témák közül néhányat és sok egyebet is érintenek: Allsen, Thomas T.:
Commodity and Exchange in the Mongol Empire: A Cultural History of Islamic Textiles. Cam-
bridge, 1997., illetve uő.: Culture and Conquest in Mongol Eurasia. Cambridge, 2001.; uő.: Mon-
gols as vectors for cultural transmission. In: Di Cosmo, Nicola Frank, Allen J. (eds.): The Cam-
bridge History of Inner Asia. The Chinggisid Age. Cambridge, 2009. 135154.
4
Ide tartozna még a különböző hadászati technikák terjedése és átvétele is, de ezt a témát kimerítő-
en feldolgozta: Allsen, Thomas T.: The Circulation of Military Technology in the Mongolian Em-
pire. In: Di Cosmo, Nicola (ed.): Warfare in Inner Asian History. BostonLeiden, 2002. 263290.
5
Göckenjan: Felderítők és kémek, i. m.
6
Clausewitz óta tudjuk, hogy a hadművészetet alapvetően két részre oszthatjuk: hadászatra és har-
cászatra. A hadászat a hadművészet azon ágát jelenti, mely a háború egészével és a különböző
hadműveletek elméletével és gyakorlatával foglalkozik, míg a harcászat a hadművészet azon terü-
lete, mely a csapatok vezetését vizsgálja a konkrét harci szituációkban (Clausewitz, Carl von: A há-
borúról. Budapest, 1999.
2
138144.). Hasonló elkülönítést tesz a 20. század egyik legnagyobb ka-
tonai gondolkodója, B. H. Liddell Hart is a stratégia és a taktika fogalmainak következetes és rend-
szerszerű használatával (Liddell Hart – Basil Henry: Stratégia. Budapest,
2002. 489512). Ez a
felosztás kiválóan alkalmazható a hírszerzési tevékenységek vizsgálatánál is. Míg az ellenség poli-
tikai, társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyainak feltérképezése a stratégiai hírszerzés körébe
tartozik, addig a konkrét hadműveletek sikere érdekében végzett kémkedési és felderítési tevé-
kenység a taktikai hírszerzés fogalmát meríti ki. A továbbiakban a stratégiai és taktikai hírszerzés
fogalmát ily módon fogom használni.
7
Akárcsak a többi keletre utazó nyugati követtel kapcsolatban, a kutatók Julianus barát esetében is
egyöntetűen úgy vélik, hogy a szerzetes kémkedési feladatot is ellátott útjai során, és hírei igen
fontosak voltak nemcsak a magyar uralkodó, de a pápa számára is. Györffy György (szerk.): Nap-
kelet felfedezése. Julianus, Plano Carpini és Rubruk útijelentései. Budapest, 1965. 39.; Sinor Dé-
nes: A mongolok Nyugaton. In: Nagy Balázs (szerk.): Tatárjárás. Budapest, 2003. 316.; B. Sza
János: A tatárjárás. A mongol hódítás és Magyarország. Budapest, 2010
2
. 46.
8
Napkelet felfedezése, 4950.; Györffy György (szerk.): Julianus barát és Napkelet felfedezése. Bu-
dapest, 1986. 7980.; Nagy Balázs (szerk.): Tatárjárás. Budapest, 2003. 125.
Page view 144
1 2 ... 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 ... 283 284

Comments to this Manuals

No comments