AEG Electrolux EOG 1710 User Manual Page 5

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 284
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 4
AETAS 27. évf. 2012. 4. szám 5
Z. KARVALICS LÁSZLÓ
Információtörténelem
Az önazonosság keresésétől az átfogó kutatási programokig
A huszadik század végi történetírásról szólva Bernhard Bailyn már-már poétikus fordula-
tokra ragadtatta magát. Véleménye szerint ennek „egyik legmélyebb tendenciája […] az a
késztetés, hogy a kutatások határait kiszélesítsék, hogy a nagyobb összefüggésekbe beállít-
va újramérlegeljenek jelentős eseményeket és tendenciákat, és hogy egy jóval tágasabb és
általánosabb síkon magasabb fokú megértéshez jussanak el. A történeti kutatás minden
intellektuális, kulturális és politikai – szférájában kitágult a látókör. Feltárulnak a nagysza-
bású hasonlóságok és párhuzamok…”
1
Úgy vélem, mindez nemcsak általában jellemzi a történeti vizsgálódásokat, hanem tel-
jes mértékben alkalmazható azokra az irányzatokra, iskolákra, amelyek magukat önálló ku-
tatási területként, ágazatként (az angolszász szóhasználatban: sub-field) meghatározva
nagy lépéseket tettek az intézményesülés irányába. Annál különösebb, hogy a több mint
húsz éve nagy erőkkel szerveződő és Bailyn definícióját messzemenően kielégítő informá-
ciótörténelem (information history) még mindig nem tudott „betörni” a történettudomá-
nyi közbeszédbe, annak ellenére sem, hogy az „információs társadalom” narratíva megjele-
nésének, illetve az annak előtörténete felé forduló érdeklődésnek természetszerű módon
kellett volna elvezetnie az ismertséghez és a felértékelődéshez.
2
Azokon kívül, akik magukat
az információtörténeti irányzathoz sorolják, és többé-kevésbé ismerik egymást, ez a meg-
közelítésmód nem „látható” a szakma magas szintű orgánumai és intézményei számára.
3
1
Idézi: Kocka, Jürgen: A történelem és a társadalomtudományok ma. Eszmélet, 92. köt. (2011 tél)
95–96.
2
Magyarországon az ELTE Történeti Informatika Műhelykurzusa kezdte meg a témakör művelését
előadásokkal és mini-konferenciákkal 1991 és 1998 között. Az ELTE BTK-n debütált tanrendi kur-
zusként a kilencvenes évek közepén az információtörténelem mint tantárgy (akkor Z. Karvalics
László, később, már az ezredforduló után Novák Veronika vezetésével). A Műhelykurzus törekvése
egy országos oktatói és kutatói hálózat kiépítésére („Információtörténeti Kabinetek”) eredményte-
len maradt, de a kérdéssel foglalkozókat egy informális, mostanra több mint ötven főt tartalmazó
levelezőlista azóta is összeköti. 2010-ben alakult meg a Magyar Történeti Társulat Információtör-
téneti Szakosztálya, és az intézményesedés fontos állomása a Szegedi Információtörténeti Műhely
megszületése (2011. október). Az első információtörténeti tárgyú publikációt (Z. Karvalics László:
Úton a történeti informatika felé. Jel-Kép, 1991. 1-2. sz. 131–139.) azóta mintegy három tucatnyi
információtörténeti tárgyú és féltucat, magával az információtörténelemmel mint tárggyal foglal-
kozó közlemény követte. Fontos állomásnak tekinthető a Világtörténet mű folyóirat 1996-os, tel-
jes egészében információtörténeti tematikus száma (ősz–tél). A „nagykorúvá váláshoz” pedig a
Gondolat Kiadói Műhely által elindított két könyvsorozat, a mostanra öt kötetig jutó „Információ-
történelem” (indulás: 2004.) és a Hajnal István írásoktatás-történeti Opus Magnumának magyar
fordításával elindult „Az információtörténelem klasszikusai” járultak hozzá (2008).
3
Ezért időszerű az a javaslat, hogy a Pekingben rendezendő következő történész világkongresszus-
nak az információtörténelem legyen az egyik kiemelt témája.
Page view 4
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... 283 284

Comments to this Manuals

No comments