AEG Electrolux EWW 1291 User Manual

C ^'Vf ^ MAGY NYELVJÁRÁSOK IV. D. BARTHA KATALIN ES PAPP ISTVÁN KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI KÁLMÁN BÉLA UN RÉSUMÉ SE TROUVE A LÁ FIN DE CHAQUE ÁR

az övé válás lehetősége, hatalmas listát kellene bemutatnom ; ennek azon-ban kevés értelme volna. így pl. csak e-vel írva találjuk a /eZ és mep igeköt

Nem következetesen, de a két nyíltszótagos törvény (vö. BÁBCZI, Hangtört. 58) is érvényesül néha nála : ap&a 'apuka', cWom 'kinyito

Ez a szünet is mutatja, hogy itt az alany lélektanilag másodlagos, értelmező, magyarázó, későbbi rész. Először csak a hiányt, a kiabálás tényét vagy a

A Csm%(-féle, szamosháti e fonológiai értékeléséhez 1. „CsŰBY maga nem foglalt állast abban a kérdésben, hogy ez az e és » között ejtett, szerinte teh

e-ző nyelvjárásokat hozhatjuk fel ellene, ahol az idézett szavak e-s ejtésűek (vö. DEME: NyAF. 162—3). Amíg tehát az első érv a köznyelvből, ez a máso

A zártság tehát főleg csak a labiális felső nyelvállású hangok számát szapo-rítja. Az illabiális, e-féle hangoknál mintha éppen az ellenkezőjét tapasz

tam. Az -ef> (í(>^-&( változást CsŰBY délről jövő %-zo hatásnak tartja, (i. h.), de bizonyára nem szabad szem elől tévesztenünk a köznyelv h

beszélő által köznyelvinek érzett g^,<% mindig előfordulhat az 2 (^^ helyén — és egyre gyakrabban elő is fordul, miáltal párhuzamos alakok kelet-ke

Ismertetések és bírálatok OrWa. Bulletin International de Documentatíon Linguistique. Louvain. Centre International de Dialectologie Générale Tome I.

bői is. BouDA KÁROLY (a debreceni egyetem volt német lektora a 30-as évek-ben, jelenleg erlangeni egyetemi tanár) a csukcs nők beszédére vonatkozó meg

nézet lassacskán mégis elterjedt és a legújabb nyelvészeti irodalomban is még nagy szerepet játszik. Ha azonban a substratumhatást nem biológiai, hane

II. A tőM, (öft, rőff alakok 1565 : (W#A B 53, 1568 : &wf B 232—3, 1574 : &%f G 493, 1575 : &%f C 614, 1587 : &%%* D 87, 1594 : &w

lydet és pelasgot lepte el, de a hettit és etruszk nyelvterületet már nem tudta elérni. Egy másik ilyen nyelvjárási sajátsága lenne ennek a nyelvterül

De az unité még nem égalité s a további kutatásnak éppen ezeket a kisebb különbségeket kell felkutatnia, hogy a brazil-portugál nyelvnek az elemeit, i

J. &OLTÉSZ KATALIN Az ősi magyar igekötők (Részletek egy kandidátusi értekezés bírálatából) A vizsgálat alá vett hat igekötő mindegyikéről van már

rozott: a azaZa^ ige legfeljebb implicite, alap jelentésé vei utal a hova-írányra, illetőleg a szerkezet névszói tagjára, külön alaki exponenssel nem.

rámutathatott volna. Az eZ-&mm/y sűrített formája annak a párhuzamnak, hogy eWayy, &w%#yy. A sűrítés abban áll, hogy a párhuzamos tagok közös

H We/ eZ vgZg/ gZ oeW/ Tárggyal semmi esetre sem lehetne itt az igekötőt kapcsolni: &%" a^/ eZ az^/ eZ %e(Z/ Már ez arra mutat, hogy a kérdés

Nyelvjárás: adatok Bazsó Lidi néni önéletrajza (Martosi nyelvjárási szöveg) Közzéteszi : 6fWá» BéZo Bazsó Lidi nénivel 1939 nyarán, első martos! nyelv

értékes leírásokat és adatokat szolgáltathat néprajztudományunk számára. Másodsorban azért, mert tudtam, hogy mint a Martos községgel határos Kinges-p

4fa*9»t-j&W#L i^^Z^Wet^2^)6^6 ^&^1^f^ ^3%^%íl j%&^«#^ 117

f ^tow&7?6e%/M6w/r /#%^fy/Ab*f 66-**4%<n%%,\_ j&t%^66&^^» 4*a6aZ ^#^/a &/ ^ ^^4* A ^g^'/'^áy w^» ^%^^ /Awe# <*^»f6 118

c) Jl Mrgrymy e&9#. 1557 : „meg ^ma2fe(o((" A 707, 1567 : örő&aegw( B 187, .0oreo&*#eo#A B 213, 1568 : %eAaze&eo#A B 192—3, 1569

^6 düLftZf**/ W*#6& ^%&&5 J%%»MW%^4r.%^b4u&4HfO/l ^ 6&)WL& ;way a**; ihUWWhy 4*%g ek* j>6gpy% ^@w ^^%%&K^ ^W^x^^/ ^gf^k

-^W ^&& JSükZw/f ^M&t g* 2*%^ 4&/ /*wdy*M #v^&^f^wy 120

w^ftw/ d4*>#^ dde*%j4%awf ^%agv&g^ A^írő 4iaj(&/t&Z; 6M%pfd*^ /y***?^ iMWk%%6 #6<)W&Wf ^^^A(<f% dkKH%>?%6& /%%% %f6%&a

4*oW6*f /M%f%^»#&^,&/6g ^g2&4%^>#(g^ *x^4&W'6%Ű|&f ##&/# ?/&%a%*f 4%6*6üf Z*4/C%4* aw&f*) akM%6Z4*4C4%%p%&

<d<*fw&dói/ .84 ^%4&Ti^%^# yg<%^^</W A(%k^^yc<,/ azawrwwüá/wfí AÁty'%c?&C/ 4L /OZ^&^h ^L&&%^ WYfdTjW 6^%^k

124

*%*%^ J%%X%LC<M 1wWl# oLAc^^^L^i^ ^g^fZIWf #%--125

&%My<%//bzX^ x%2%4i%f&dW9/ ^^%64kf%%?%d6 44%66C^ry&44rZ^-/WM^ #46 J* 126

ftM'Wi/ xPkwm&y Ag/^%%^ ak&# y%WdK%rwD%(w> v4*f6*&ret e6W";^te)/^4wwt y6maW%##44 ,46%&P#'6á/%&*? ^»W\%%%4ff /CW%

****** aw(&rX-d*% ^^&^^^^^^^^^^^^^^&W^ 1g8

^^a&eo(^a6e%^^^/ea)ke((e& E 42, (gore&eodeTwt E 93, (eoreÁw&We& E 98, 1595 : czeZeWZe E 130, 132, verg&o^gyg, meazé&Wa? E

/WWtZowy a^ow^f" J&&%%/6 dWgjT <&MLfi*tmd2*t(*Y^^^"^^^^'^"^^4^%r6ff6KüVf'-Aiftw 9ftwwe?Ff/^ /6e%o?&/fkyXd9

,/€%& 44%y4%%4dtt4kü Ü3WWWt/)*&(X&ft H&Wfg&dtűrr /%%%* %f% #, /!^l%/^4^ Aeay W&WY 4*w*- /W&A ^^&»n cjat/f *#f*?^&&

4*&**k^4%4w[o**f #64$ JW# dyáwf j6&)6»v%> /fc4444Í c%%A%if <K jj%WM**(z dy./LíH%%%/%g /6%%4/^A*M J^Áű^yf^ 44%f//^aw4%M» ^C^)X&;(A^ 9

.Wd/W4#/% 4%WoC9WW&p VKr;WT?#%m #4%Kb/tÁ Jw#4 ^L##%2% Á6Z2 132

w^4r,4%%%%%^ JWW 4Ag%K#^a, ^(gW&w^ Áí&6%%f /)%o%KY%#r 46f&'#4ü% <M%y%x@í /yte^w^n jL^/fkr/f- *%&okw&%44%W% A/6%(<^/^) /

^íí ^w3^ 6&%%%J^ %&t*%Z& *%*# ^r%w^ÁA^6^^^/6%j^ jg#w !^nnw#reu/^%%w*w%4%.) Jw**- C4#n J&%e6 44%6oL A%y^%^i^y 7oÁy^^&^ (%,/K6i4y 4)

^c w%4y^ ;$€ft/6^ #^y^ ^ '»%^%xwÁ^' ^"^& ,4X6*%%%%*? ^%k(/J&2&y%%(&,6) ddz/XMK/%% (3%44t0k%&W /*%B?4%,cüK g%M%%%%?,

9R&P ^dooww AWo^ iAy#Wt -wte^- gd&oL%gJg w%o^^i/&%. ,x#f "i/y^txX ^ OCűi<0%6^&ű ^&^"a%%z/'J%6 Oí^^^X%^^4m ay^w^^

**%*; 4"*4%»awkb**»(&*"(*** /&&g#%W4* 4fo*<4üCc*t **<6*wy4. 0/^g^»%^6r 137

a- m^ Ácwmmf <%, ygo ft&LC cL 4^,a, $t^y ^/^k^f <%,Áw^ j24^^ ÁtW% ^^9 g^W^je^y^ ^) /W&Cl ^L^t^W^ ^M» /% .6^ 138

stb.; vö. MNy. XXV, 236 | 1554 : ^reggegFAere A 506 — 1554 : J9ma A 525 stb. | 1557 : „de JEWW A 712, ellenpélda nincs | 1597 : azeore/erw% E 369, töb

139

/#W> ##/(%*( /W%WW%^ /&&%W&^d&6Ü%^^jL%M*YdWÜU&6MWf '6# ^^#w%%w#^aw^4 ^^^f^^w^k^M^f 4*6%7g&xk*f\M5w%%/r/*i /4%ogY^&

f## Z^ZM*^*4&^d#%%y^ *Ka%^w**l%%%&9* /#^^%*/a&w4%^%%/4#^' ftoykár **a%wkd4á /%%%%k66kw%/^) f%6WWZ%*f66%»f ^!^^&wc%^»* #9aí /*%%*

4*600 J&& /#üU&/PPvf/ 44ZY%*éc6 ,4%OMHU&»-4%Á% 661*42**^ xbW9Y 4*%*fY*/ci^ *K6#&aL J%á/C j&6y #i*ff iW&y *vZT 142

w(# 4*kúüw& /k%^ Jy*%*( **&éa& -#%Z&f^ <*0Mf«& ^&A^#tfWAy^^jr^^y yJ^üT^y <W>jK6f%üMúH& 4>tá***4* **#a*W&*í

Áá% 4*Ál' **UMMÚf\a V&^*# tAC*jCp%MhWL J&&&* ^%Vf^&^fM&(L ^j4f^/ f&*yá%/ vLw%Xü/ d& 4%6*mLC»o6/f aay w^^^Zl/^y &l

ct 44/%&k%L **&*(* 446<<Af y6&(%fü6 /^k^&*f^E/ /t&4s%%axwf ^w J%&*%6 *#> ^%^y&Mr **&6<w/6 /treff <L ad^

4%*»aw&*f j*%4f^ **w ^gy&weü% y2%fj(<*%k*,*/ ^&yy#g*6 */** a' 'MM* j%Mfff ^Z% /&%*tfdf <%% cVW jL*ya* a, 4/WK6& aw

4ytK666J%66?Z 4%%6 44444%%/? 4Ml%6*4f 4W*4%6df W^T^Wwf^ *%? 4& dt ,68»2*4**4&N* <WkK%, *&r 4#A# A*4W& ^f6w/T /k6* ^t&#^ xP*t &l

c4#á^'%MK>6 dkJ^T <%%%#/ i%%%%&> # /^^fá? 4/b6f**tc6y^ü)6áfdLa4>^-^k^T 4?B%ML%6**f. %?/'/& €&%Ak6&f/ <%%%* &l

2. #&mgwdZy6z&maz(%my Egyetlen példám 1553 : „Erde6ef2W;" A 462; vö. MNy. XXV, 235. 3. Jiz w^df^&z&ozdw 1548: Tfaganmiweg, A 46,

4tü&du(oMf\a%&Mj(** ?w# <%<*& #% g**%A%k**f **&o%ro(/t *%# ^kw& /%& U&4P6%% 4wT(** dXMbd&/V%4 y*^Yc&f /f?*x(

4*t*4* *&jf d&/ <MB** 1%HW%Mfcí (%Z(W -&Wf$f 344e%4/t*<f4f<riw4%%# **jf <*yykxw(*tyj> <%4r<%%kMHT4^> jÚ4Í%%(,aM% c

?f6*M%df*f/ Juha? <*g%%4g Vcf%üd/f6*w(Y& AkW^fflwZ^ */&*/%& *%2áfj4%6606%6* Afx/jKv ^&%ím ^f^Z% ^ocÁ^w^í^ j%%%%%%^( 6$ V&^K#^ a

4%*T%%Wf 4/ )f/f //t*4%hOL j4%&** *%f# C4#ff MffkfAW # %4%Zjwí&o*f J%J%lP?ff&2/ 4f4%ykt &%%&*# 4fc^űt t*f4*4*ci4qk%W oti/6^ 2)aü%&

Debrecen Visszaemlékezés a régi Debrecenre Városrészek, telepek, utcák 67-^2 %2Zö W%Za)k 7%ea a %yaraZ(%a, de o# a ^é^e^e Mem Za&oZ aeMÁ;» aeA%8f.

t%Wr ?'&. OZZ *'& ram moaZ Á;eZ ZemyZom/ a c82'c&oaójt6eZ*,^ mea a aöyöA;Á;aZd^Z^M8. OZ zw^Z az emMrtYWr/ mea a ^am^adr ws.

jV<z, a z?#,%%%V ^aZo&z/ OZ %a# az az emZ^I^Za, aA(/w az az &szoZa& A;%W#ZZ, o&z( /éZ <;a% ^er^e. A^em ^a'o/^ e%, m//eZe pő

ygceMf. jáz a/ Aféa a foro%</ /zg &F????p ^/&zof ;:d?(?;a a ü2z6f/%o 7ai/ oazfá;? Me mwf ^rázaz'.^^ ^4?;?zaA; ?'& /dg ;%&

&20& áíZfea 6e, Mgm meM^e^ oa*a Á:/g Wa/M*^. CgaÁ;Aoay am»X;or oaz(d% é;;öZ( az ea(g, Jlfaayar^ w#Z Wa %YZ a c^;;y, az éZaő% 6a%(7ág, am má% o

szempontjait közöltem a Pais-emlékkönyvben megjelent cikkemben. A tárgy természete szerint ebben a munkában csak az 1—10. ,,kérdések", a labializ

maár%ay» rMAd/o&, o;a AaZ-AeZ /oíZőr #<%Z Á;ör%Z, %;e% amaz az/ZeaeÁ;, Aoay moa( a /o(Zör/a;A%2Z meA^amdZ?íá%aÁ; may z;aay ÖZ r%A(íZ. Jlfoa( %p

A juh gondozása, ápolása rogaá^ %%zM, a oím 6irM/; é'gz/Á: ?%ea a &%f2/aaa%eás mező^f. ^gZJ%( Á;eezé'% M^af-í%& a 6Wá(. JS^wZp &

Egyéb betegségek Má;m#ey, gárWZá;. ZZcww^oa, mocaaroa vwZeeMM &er# megr.* ^á 6»r&a ao/zW öaaze/eZe, aémW 6efeÁ"8»greg %em mw^of. ^. i)WZ

Jlfi&ór me&Wmd a ao»%o;a, a aéepé%^° Zé#érd)%&. j4&&ór m^Mgrba %;a(y a%(#^%J&&e beaójtzzifÁ;, Zéay?2r7'%& & M

.áMor mo%fá& a maaz^a^.- | -ZVém, | z'mm^ — aaz a%yaya — &ag/ /ÓZ t;aM, w%/ b%r%Ma (Zo^ozMi,- | ?n^Me% eZe m^%^á%& — aaz 0%1/a. | ^a/

— aaz omyaya. | Z^Ag( | %gm azgrgW g66g » zeaazöAg W%g% e(á# Aoazfam — aaz o%yaya. | — TiZdom, — páz o%yaya — | ZáZ&ém, 16% ;o ^AZf Aoaaz — gwz o%

e% %g^ moMfZom, | mgZ %o, Aa %Z^ MZZam. | 2*g M(p6f ydZ — aaz owyaya — Aoay | caeca ;W m%a(Za0aZZa& — aaz o%ya. | J2Z JkgZ W%%ygÁ; Aaza, |^ayérmeM

Somogyhatvan Lókötés* ^zeZJ(( | o;a% A%gzoMÓY-Adrm%7zc ( e*we2 | AaZZo^am a%yy örga | 6gcg»W, gomoayv^gzZd^ Za&oza Wf, jRo^%;a J^%og%aXr Az/f^, |

Kenyérsütés 7Zy azo&fWM& maa( a Á;e%yereZ g#fm. ^zóz^tZ Aozz^eaz%M% eM((e %ap. | MeA;-^z»M;^ a Z%%sz(g(, | mer 6%zo% azo^ &e% Ze%?Z2 é&apo

/e^yé%, mmá'wy oóf !%%%, 6g (%z% eZóre, m^WÓ% g%(eg%e beraAxwM a #%W& a%(egre a /^f. | .Ktszga'gm, ZegroMbb o^a%, o;a% %yÓ6fz <faro6o

terjesztések és egyszerű feljegyzések az ünnepélyesebb memóriáiétól a költség-jegyzékig, követi utasítás stb., stb. Mint fentebb jeleztem, a nem debre

mea %M%M%%Á; Á;öföaz^g&. | ^Tö(öz^6 %Z0% | ia6zeAo?f%Á;, | az em6ere& méVk ikerébe mA;%^. | ^Te^eg %%?% | a (arrvóf | ZgW grrg5ídMÁ; me(?. | J

üTőz&e | az e% %ram eZmW a ^ere^be az^e?MÍ( AoráaM*, | a | 6á*yp mé^ e^&e&zZf az ^aMZZ^od! 6oM(aM% ea &öz&e | a Maay v^ydza( ?r&am

^eZeae%ye Akarom, y%;efe& fy%&f2/úT&)/;e&, ,á máaecga^azz^. 2,%ca, Z%ca,^^y-Wy, GeZe^e%ye Akarom, ^á p^Zm&adí^^amm. Zfa 7%em aMMa&

Z#&, Aamem | ,,Á:6weZ" er(e((%M^. Zémeag/%M^ a ZaYaommtaZ, | Aoay | 5gZe)Kö(ö2z%^ & Arcwga', (fe Wzom %é'm (%((%^ | 6eZeÁ;öZöz?

^zér áaa-6óaa, 0;(a(Za% aZ^ayeA;, ^zer dg%%-&(#áMa& ^a; re^ö r&;6%, iBz & rea%Ze@ | ca%Á%a Wy ZörZe?z2&, | Aógr&r ö(e%-Aa(a% Ö

á;d& (M., Cs., Mb.), á;;áÁ; (J.), a;oA-(Sz., Csü.), a;& (Csü.), á;& (Ba., Csá.) : az áll hegye. áyárW (Mb.) : szekérrúd. a;da (Sz.), á;(f4

ZúMetW (J.), 6a^kW (Sz., D.) : a gömbölyítő kereke. 6ó&ó (Cs.) : 1. amivel a malomban törik a kendert, 2. kaszakala-pács. 5áMóa (Cs.) : csökönyös

6Jre^er (M.), &óm/6" (L.) : denevér. 6Jrm6kfar (Ba., Csá.) : denevér. W%&a (D.) : tető nélküli juhakol. WtZyog' (Csá.): dadog. 5re6Z

caögrdZó (M.), cag^W (Cs.) : csikoltó (amihez szántáskor a tézslát erő-sítik), caáfmcaogr (M., Cs., J., Mb.), cgamcao^ (Sz.) : csámcsog; vö. cae%caé^.

cawjper&o (Sz.) : zománcos bögre. c&W(fó (L.) : eresz. cgMriA; (Csá.) : szöcske. caz/azó (Sz. r., D.) : kígyó. ca%azyá;z (L.) : főzelék. caí/(

ZeweZüm&őZA (I.), 1591 : ezwaZea, ezwafeW, ezwaZeZ (I.) | Űjhely 1596 : 2%e%-Á;eZZd6Z (?) (VIII.) | Patak 1564: J*fJM%yö%eÁ;, ^%%eM% [!], /eZeZA&a

eMWóZ (M) : üzekedik (a tehén) ; VÖ. TTíegriWÓZ. eZWz<yo&&f (Sz.) : elmázolódik. eWoZ (Mb.) : elkever ; eWoW /iz%;á (Mb.) : babfőzelék. éZó

/mcao/Yfáf (J.); fintorgat; /i%caor-gro^i (D.) : fintorgatja (az orrát). /iWzaá (M., J., Mb.) ; /iWzaa (Sz., D.) : csésze. /m&ó (L.) : kaszakő. /i

#az (J. r., Mb.) ; páz (Sz.) : petró-leum. g^zZáa (M.) : kusza (összegereblyélt gabonaszálak). grgögca (J.), grgAeca (8z.) : gébics. <ye6re (Ba.) :

grywtröz (D.) : gyökerezik. (?y##e; (Csü.) : fecstej, előtej. M6a%y&e?f (L.) : vesszőkerítés. A&Zgrirmca (J.), A&fg'WWz (D), A&f-

&%%&«/, &w%&« (Csá.) : pislog. Mmyd (Cs.) : hunyó (a bújócskában). A%2?z^á(Cs.),M%2/ááZZá(Ba.): hóna alja. Az2%yocaÁ;á (Mb.) : bújócsk

&d&cWZ7%á (Cs.) : galagonya. Wó&iwá (M.) : ekeló. MZá/?M (Cs.), MZáp (Mb.) : tengely-borítás (stészli). tdZöaz (L.) : kukoricacső ; tóZöaz

&eoe8^f (L.) : kevéssé. 6&x9(8z. r.): küllő. Á;e2%fp (M.), Á;ez^ő (L.), tez^? (Mb.) : a kenyér megszegésekor levágott darab. &ezea (M., Gs

&oW (M.) : korsó. Á"o&zmácaM (Cs., Mb.) : egres (a ter-mésén apró szőrszerű kinövések vannak); vö. Maz&e. Á;oazmó (Csá.) : moha a sza

Za/ű%W (Csü.) : eszik (a kutya). Zógrzi (M., Cs.) : lakodalom. &%yy%%yéreWá (Ba.) : kakasülő (tető-gerenda). ZáfM (M., Cs., Ba., Csá,, Mb.), Ze;W

%%%;3&&Wz (Csü.) : mézga; vö. e%y#, /AWz, &&fMacaiyá, ^wik^ca&áazár, gzwro&. mócaMfcwia (L., Csá.): iglice. 7%öcao%M(Mb.) : fo

(IX.) | Kérsemjén 1577 : TAeofkm, „Melegen", 1581 : foffwnÁ', 1588 : Wem^ (o^%e&, 1592 : „&% v[ol]na" (IX.) | Nábrád 1574 : Zgo

Wazcgep% (L.) : méhviasz, mdg'or (L.) : disznógyomor. mo^oa (Sz., D.) : magas. #%%WorÓ8ayer (Cs.) : pele. mo;gz (Gs.) : simogat. #%;&%%&

o&ődoz (Gs.) : hány. oWZórW% (Csii., r.), o&Wm- (L.), oikWZar (Ba.), óA;wZA (Csá.) : szem-üveg. <%(Cs., D ) : istálló. oZ(kz(öÁ; (M.) : süt

joaf^Zó (Csü.) : sulyok. pdZi&á (Mb.) : orvosság. p(WM%yag (L.) : pattanás. 2%%ÍM0 (L.) : az a kapocs, amivel a gerendelyt a talyígához erősítetté

pofwW (M.) : kukac, /xWró (Sz., D.) : 1. kukac, 2. csimasz; (Csá.):. csi-masz ; (Mb.) : kukac. jxwmozg(M.,L.): a szövőszék pedálja. po%^mÁ;á (L.) : ba

rem&Zd (D.) : ringló. reycae (Cs.) : repce. reazÁ;§6Z (Mb.), rtazM (L.), röazÁ;eD (Csü.) : reszket, n%d (M.), /e;ZyA (Csá.) : létra. refoea (Csá.)

giMrfd (Sz.), gíMrZo (Mb.) : tiló. ai^öz*& (Gsá.) : sikoltozik. &#&%*& (M., Ba.), WZJ(f (Gs.), aiZZó-".<%& (J.), gtfZi/; (

az<W<Wa (M., Cs.) : eke vas. aza^or(xZ<*8 (D.) : hőkiütés (a bőrön jelentkezik izzadás következtében). azapwZZd (Csü.) : nagy dézsa. azőm;f (

az^roA; (Cs.) : mézga (cseresznyefa, szilvafa törzsén kiforrt, barna -színű, ragadós anyag) ; vö. e%y&, ^oW^acai^t, /dWz, Á;%^%caÁ;aaz<*/, mAca

(opor (Mb.) : rövidnyelű fejsze. for&dWyá (M.) : (a disznó) tokája. ^orzaiA; (Ba.) : a kukoricacsutka. &%d&, (&z;^%y 1. tőtvény. fmyg/

m&árÁ;óz (Cs.), mÁ;ar&dz (Sz.), m&ár-&&#& (J.), vaAxtrt&fziÁ; (D.), WMr-A%##i& (L.), rá&ár&dz (Mb.) : va-karód

J2T MAGYAR NYELV]ARASOK IV. 0. BARTHA KATALIN ÉS PAPP ISTVÁN KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI KÁLMÁN BÉLA UN RÉSUHÉ SE TROUVE A LA FIN DE CHAQUE ARTICIE TA

Ibrány 1551 : „#ö%s leve lem" — „Weg levelemett" (I.) | Nagykálló 1552 : „pA^Zgp dékánnal'% 1556 : cAeferW#%, ,,&eze%ga/W akaratábó

zae/& (Sz.) : zsellér, földnélküli pa- zaiZá (Csá.) : karizom. raszt; zaöK^r (Gsü.), zjéKír (L., zaiWzicá (Csá.) : a fecstejből készült Csá.), zaé

W&& 'bocskor' (8zJ. 1). A MTsz.-ban 6ogÁx?r a Szilágyságból. .Borazefm Ja%A;ó [Borsszem Jankó' (DL. 2 : 2), BorazemA Jmz&ó

egry 'körülbelül'. A Ián nagy vót, mán körübelü vót e^y ojan tízenhét-éves, tizennyócéves (KEL. 1). Akkorosztán vett e^í/ ojan vékást az örd

MZ. A hász MM% vót ety favágó szén : 'a, ház háta mögött volt egy favágó szín' (NKM. 6 : 1). L. Az Orsz. Néptan. Egy. évkönyve, 1943 : 58. 7

&gM(e/w#eZ 'keneget'. Amit levágott a kardod ördögöt, éggy asszony mint &mfe/&weZ2 fel ecs cserébbű (KLM. 3 : 27). Vö. A;gMce/%c

W&zW 'mászkál'. Ugy móaz&dZf%%& nétykézláb (KLM. bev.). mafaróíaz 'fogdos, markolász'. A legény ott asztán keszte ?%o&

ogzfoz&Z^ 'vitatkozik, veszekszik'. Csak ott oazfozó#a&, hogy a libának csak egy lába van (NF. 3 : 3). Addig o8Z(o2%%W; ott, eooé as

röm&ö; 'fatörzsdarab'. Ot vót egy rő%&ő;, tórhatt régi örekfa (KGM. 5 : 2). A MTsz.-ban röm&J Szatmár m. Nagybánya, r##&J Be

(%Z. Minek nem montad meg MZ, akkó sose hosztalak vóna át? (KLM. 4 : 27). Fetették egy medvének a hátára, asztán úty hoszták ájultan, éggyik erű, mási

Tartalom Cikkek jPopp Z<íazZó; Ő-ző nyelvjárás Debrecenben 3 jPoyp Z^vá%; A felszólító módjel problémái . . 25 6»g6e8Z*/é% várpád; fTaW(aM» ^ fowtf

7. Bihar megye 1565 : ,,/e kötő" (I.) | Nagyvárad 1563 : e&%?, 1562, 1563: fyzfekWe, 1563: ^reayZWA (II.) [Körösszeg'1562: 7ie^e% (VI. F

Jdme&", ^Zezer (I). 8. 1564 : z%/%&W, 1566 : pw^eWA ~/ 1562 : pwgpg^ (I.). 9. 1566 : „Ezwsth m2weme(A" (I.). 10. —. VHI. 1. Mezőtúr

6ren/(%. De ezek a példák is csupán szórványosan jelentkeznek. Határozott és szabályos ö-zés mutatható ki 1570-től kezdve Mezőtúron ; innen idézhetem

elemezni. Ilyen elemzésre ebben a dolgozatban nem is gondolhattam, pedig nyilvánvaló, hogy a leírók személye, iskolázottságuk foka döntő jelentőségű i

der bestimmte, ihm nötíge Belege sucht, das ganze betreffende Kapitel durch-zulesen hat um festzustellen, ob das gesuchte Beíspíel schon in den Debreo

A felszólító módjel problémái^ 1. A felszólító módalakhoz igen sok hangtani, morfológiai és funkcionális kérdés kapcsolódik. Ezek közül a legfőbbeket

találunk is adatokat a felszólító módjel redukált magánhangzójára, így a JókK-ben (1. SzABVAS GÁBOB, Nyr. I, 413—4 ; VoLF GYÖBGY, Nyelvemlék-tár VII.

lagos alakulatok, s így vagy amúgy a ;-s felszólító formára vezethetők vissza. Emellett azonban a négy alak története nem kis mértékben különbözik egy

ában Ismeretlen eredetűnek jelzi a szót, és ajánlott finnugor meg török szár-maztatását hangtani okok miatt elveti. Valóban nem fogadható el a finn &a

A DEBRECENI KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM NYELVTUDOMÁNYI INTEZETÉNEK EVKÖNYVE ^y E EÖ«TT KIADÁSÁT A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTER BEN&EITE EL

lexikális megszilárdulásáig.2 A fonetikus &-zem6er képletből másfelől elvon-hatja az etimológiai érzék a változatlan, minden hangtani helyzetben a

elszigetelten áll mint egyes 2. személyű imperatívus-alak : a felszólító érték-ben utólag megképződtek ugyan más személyragos formái is ((%/er#%&,

TMNy-ban (237—8. jegyz. és 398). LosoNCZi ZOLTÁN (Nyr. XLVIH, 65—T) az összetételéé magyarázatot bizonyította nyelvtörténeti adatokkal. Eszerint az eZ

11. A ; módjel összeolvadt az igető (f, -%, -Z végső mássalhangzójával. Ez az összeolvadás kezdetben csupán a tő végi mássalhangzó jésítésében (palata

cíós összeolvadással: *t)dZaaz(%a ^> oáZaaz(ya / 2. két mássalhangzó közti f kivetésével: *zxíZaaz^a ^> %^Waza. Á két változat közül aztán az eg

ból jött analógiás hatás eredményeképpen álltak elő az ilyen alakulatok : Mf; Aaas, vg( .' veaa. A kettős analógia képletbe foglalva : Á (ar( típ

aurifilía' szavunkkal kapcsolatban (NyK. XLVI, 307—8) — főleg hangtani szempontból nem, hasonlóképpen azt az eljárást sem, amely külön szavak-kén

tekinteni, hogy /-s előzményből nem, csakis y-s mód jelből indulhatunk ki: %evgfy8M8 Z> 7íevef^g% ^> %e%ea?e%, (ar(y8%8 Z> (ar(%8% > &

Tanítani — tanitni (Az -M képzőt követő kötőhangzó eltűnéséről) 1. Nyelvérzékünk a formánshoz, a tudományos kutatás — legalább eredetében — a tőhöz ta

Mai értekező és köznyelvünk valóban szigorúan követi e szabályokat. Mindjárt megváltozik azonban a kép, ha nyelvjárásainkat és szépirodalmi nyelvünket

„ö-ző nyelvjárás Debrecenben" I Bár a történeti nyelvjáráskutatás új ága a magyar nyelvtudomány-nak, és még csak most tisztázza problémáit, módsz

Tanítlak: Gyere eZJ# /(&, mer &e#é)A#a#W/ Mo;<7 é)m 7)%eÁ^aM2^aÁ; A;eaz(y%6e dwMW, %e /é// fo/ö Aa;z%z^, A(xyy ár%Z &ó%(fMZaz/ ^foa( az

158). Egyes, figyelemre nem méltatott adatok is gyakran bukkannak fel a különböző nyelvjárások leírásaiban. A MTsz. kevés példát ad, minthogy a példam

,,a mai népnyelv majd mindenütt kötőhangzó nélkül ejti: moW-W . . . famWo&, /?%Wö& stb. (uo. 230). A tanítana k-ról: „a Dunán túl, a palóczokn

az egyházi szövegekre, fordításokra vonatkozik ez, de a reformkorban, a nemzeti nyelv mesterséges és tudós kipallérozására való törekvésben is ez magy

ról nem beszél, pedig ezek nemcsak a beszélt, hanem az írott nyelvben is egyre szaporodtak, s ekkor, a XVII. sz. végén ilyen példák akadnak : ,,Száras

lalja azokat. Az utóbbiakra az első szótag eltérő magánhangzóinak érzékel-tetése kedvéért hét igét közöl. A kérdéses rovatokat kiemelve ezt találjuk:

hangzóval veszik fel a' személyragokat p. o. (amf-oaz, &m#-aW;, &%%#-ofo&, &%%#-&%#&" (i. m. 199). Hasonlóan csak kö

normatív nyelvtanírás a kötőhangzós megoldást kizárólagosítja a köz- és irodalmi nyelvhasználatban. Az a felfogás, amely az -# képzős igéket MoLNAR AL

i. h.). A képző -%-je -%-ből fejlődött (ÜALÁsz, Nyr. XXX, 158—9). Tehát egy aeg%% formát feltéve, hasonulással, illetve Z elhalással myg#^a#y6% fejlőd

itt együtt tárgyalt típusoknál is, ezek csak a végeredmény, a magánhangzó-kiesés azonos volta miatt foghatók össze. Szélesebb síkon a fenti jelenségcs

nyitékok alapján lehetne megnyugtató módon eldönteni. Az ugyanis, hogy valamely régi nyelvemlékünk nyelvjárása valamilyen módon kapcsolatba hozható va

A számbeli egyeztetés főbb kérdései Gyöngyös és vidékének nyelvjárásában 1. Bevezetés A számbeli egyeztetés köznyelvitől eltérő eseteire 1954 tavaszán

3. A Gyöngyösi Ref. Egyház irattárának anyagai Időben 1550— 1800-ig terjed. Magánleveleket, vitairatokat, végrendeleteket stb. tartalmaz (Gy. Ref. Egy

2. Számbeli egyeztetés az alany-állítmányi szerkezetben a) ^á -^ ^öbbeg;gZZé'Z ma^eZőZZ aZazzy gayezíefgge Az alany és az állítmány kapcsolatát a

A jelenség ilyenformán a megőrzött régiség látszatát kelti bennünk ; a -& ni., mint kollektívum-képző az alanyon jelent meg először és mellette az

nyelv szerkezetével, hogy talán nem is szabad bennük nyelvjárási sajátságot látni. Valószínű,, hogy csak a beszéd pongyolaságának egyéni szülötte mind

%e&ö (Gypi) ; & ^<%?zyá2 f& cawpc* pár«(7f m%'M(fggr (Gyh) ; magion őreM^ á 6fW %&&% (Gy) stb. A szórend itt is, mint a -Á

fe&zeage JW, Liber Precum (Imáds. K.) 418 ; debuisset ponere : re&zese&iW participes" ; Ugyanígy GELEJi KATONA ISTVÁN, aki meg egyene

b) já -%a&, -%e& ragroa vá/Aa(ározó eayezWeae Eredmény- v. véghatározásra a -%a&, -%eA; ragos határozók is szolgál-hatnak : _B&Mm(e&am

ugyancsak kitértünk. Ellenpéldákat már csak azért sem idézünk, mivel a vázolt szerkesztésmód eléggé megszokott a köz- és irodalmi nyelvben. Gyöngyös é

Ami a jelenségnek a mai magyarban való meglétét illeti, határozatlan számnév után nemcsak latin hatásra, ill. régies szemlélet maradványára kell gondo

,,A nyelvemlékeknek mélyebb boncolgatásába nem bocsátkozom — írja ZoLTAi (1. h. 126) —, ezt hozzáértő mesterekre bízom. Ők döntsék el azt is, hogy íme

Kitérőnek látszik ugyan, de a, továbbhaladás érdekében foglalkoznunk kell a kijelölő jelzős szerkezet létrejöttének körülményeivel, congruentiájának k

megoszlik, ezáltal is érzékeltetve összetartozásukat. (A beékelődött határo-zott névelő ni. már a lefokozódás következtében elvesztette hangsúlyát.) ö

&g%M%MWf (Gypi) ; aza&z /ormW Á;é/f áze A /%^mA;e (Gyhj); mer mMfg'A^ ^rrá áz áaazo^yo^rA (Gyo) stb.^ Ellenpéldák különösen a fiatalabb n

A palóc nyelvterület egyeztetése legalábbis ehhez a fejlődési sorhoz vezetett el bennünket. (A szórendet, a szerkezet tagjainak alaki viselkedését és

[est bonne] sönt bonnes), qu'il explique par Forigine de /:, suffixe collectif, respectivement (type : MZ &/y w%í( áz é/z &Me%eZem% = voi

Rom. Oris, Oris, Orísa, Orásani, Oráseni < magy. Varjas Orá^a vagy OrW a Nagy Tázló (Bakó tartomány) egyik baloldali mellékfolyójának neve. Az Órap

Magyar személynevek szolgáltak alapul a Tázló völgyi járóZeo&W, #tr-#eg#, Z^wx%ceg#, ^oZo?7W)?^eg(%, ^Tw^areg^ és Fer^e^^^ (1546-ban Ferepeafö ala

a mellette levő falut Far<yy#a-nak nevezik. Megszokott jelenség a magyar nyelvjárásokban az r; ^ nyy hangcsoport-változás. Ennek a helynévnek a rom

hangzó után a helynevek -em alakja -am alakban jelentkezik (vö. _#or(Wam, CaZ^arMaa7z», jFr^mz^aaM*, GA*m6oaaM2 stb.), a moldvai alakok, akárcsak az e

jlr&oa, i&freg, fT&ka, ^áAx?g, Fa/g'yűw > roum. ^IrcA^, ^r/a, Zfcwf^, 7&%da, Par oonséquent, nous devrons ranger le nom de per

Warmegjek Vice Ispannía | Sarkeozy János Egry Praedioator, Moohjary Gergell, Chorba | Myhaly, Danóh Pali, Bematt Gjeorgh, Beken Pali es | Thjbay Andrá

A /#/o alakváltozatáról - PAis DEZSŐ, A /a alakváltozásaihoz c. tanulmányában (MNy. XXXII, 106 kk.) a /& hangalakját nyelvtörténeti és népnyelvi a

írási következetlenségeit is megmagyarázza. De lehetetlenné teszi azt is, hogy hangfejlődési tendenciáink ,,szétáramlásának útját, helyenként kelet-ke

-votj. p%. — Wechselvokal *a in wog. TJ. — f%% , ung. /a". Ugyanakkor a 134. lapon az uráli vokalizmusról beszélve azon példák között sorolja fel

pedig ismét ugyanarra a megállapításra szorítkozhatunk, mint előbb : fel-tehetően hosszú magánhangzó lehetett az alapszóban : fgr. A máa és Áá%y szava

ban ??»acAÁ;a/a f.J Mc%r%a a/bor ?%(%& ea( ^wo ?7»e(a macA^a/a mmcwzWa alakban fordul elő (Zala Oki. I, 96). A XV. sz.-ból #%z&&oa /&#

helyzetben a legkésőbb következett be — már erősen előrehaladt, különben nem tudnók megmagyarázni a GoMBOCztól is kivételnek tartott: 1260 : JMwWWwoMO

mo (ma : nunc), hot (hat : sex), col (csal), hol (hal: moritur), vol (vall), holot (halott)" stb. (Előszó XLV—XLVI). 4. A PAistól feltett */ó; /a

vagy alsó? nyelvállású hosszú magánhangzók, tehát e, ó, ó és e, a (^ a ^ á) mellett ,,egy csökkentett nyomatékú ínetímologikus rövid magánhangzó fejlő

Pl. cgMÓ/W 'csavarínt', /WÁ;o(f2Á: 'fuvalkodik', g%dMy% 'savanyú', /%dro& 'fuva-ros'. Ezen diftongusokat a

köröskörül terülő s kettőshangzókban roppantul bővelkedő hénczio nyelv hatására keletkezett, melyet annyira-mennyire minden felnőtt magyar ember ért é

Az ö-zés I. A szótő ő-zése 1. ga?%ya%Zyo3 azdfo^ a) Az e^^ö oáZfa&ozáaf mWa(ó azatxt&. 1547 : fFerea A 5, számtalan adatban minden évből ^ 155

Ha eltérés is van az a diftongusok jelölésében az egyes feljegyzők között, és ha a nyugati nyelvjárásterület diftongusainak mai ismeretében nem is tud

1. Die Belege der náchstverwandten Sprachen (und weiterhin des Samojedischen) beweisen, dass díejenigen Wörter, die ihrem Lautbestand und ihrer vermut

Telek 1. 2W<?& szavunknak 1. 'földrész, földterület, birtok' és az ezekhez kapcsolódó jelentésárnyalataí mellett 2. 'kötél, szíj

hozott földművelési eljárást kell felismernünk a telkek mögött" (Adatok . . . 24). BELÉNYESY újabb tanulmányában is ennek az etimológiának alapjá

Magyarázatunkat támogatja a vándorlások korabeli magyarság élet-módja. Kétségtelen, hogy a vándorló magyarság főfoglalkozása az állat-tenyésztés volt,

népnyelv is őriz idevágó adatokat. TiKOS BÉLA a Hortobágyról közli, hogy a We& olyan összefüggő jótalajú területet jelent, amelynek egyes részei k

elnevezést használnak a fogalom jelölésére. A szlovákiai Izsapon az oaforWeA; neve : (J^y, (&y (MNy. L, 505), Zsitvabesenyőn : Á;e?z^e (uo. 217),

Az -?# gyakorító képző keletkezébe" c. tanulmányában (MNy. LI, 24—32) megállapítja, hogy az -?%f végű igék egy részében az % elem analogikus alak

A finn nyelv jellemzése A finn nyelvnek az összehasonlító vizsgálódás számára talán leginkább szembeötlő sajátossága egy bizonyos terjengősség, elsőso

Mivel a kutatás meggyőző módon bebizonyította, hogy a megfelelő szavak a finnugor alapnyelvben kéttagúak voltak, láthatjuk, hogy a finn konzervatívabb

akkor, ugyanazon a helyen &zwe is | 1554 : zere% A 507, általában a azer és minden származéka 1586-ig e-vel ^ 1586 : ződ/zea( D 61, 1595 : ,,zedrz

séget azzal igyekszenek a beszélők erősíteni, hogy azt a fontos kezdő mással-hangzót mindkét szóban a lehető legeltérőbben ejtik. Ilyen módon automati

az olaszban 108 az oroszban 150 a spanyolban 122 a svédben 161 a magyarban 141 a németben 177 a franciában 141 a csehben 188 Számítások mindössze 16 n

rokonának, az észtnek a helyesírását terheli. Másrészről az is igaz, hogy a finn irodalmi nyelvet annak viszonylag fiatal volta óvta meg az íráskép és

irányú a hiba : a fejlődés spontán módon részben egy nem egészséges fonetikai szilárdsághoz vezetett. A melléknévi jelző ragozása tehát nyelvünk mosta

irobis <f%co, omnibus dtco. Yigílate!" Magyarul: ,,A miket pedig néktek mo7%W, mindenkinek woWom.- Vigyázzatok!") Márk 14: 49 így hangzot

hogy meglegyen a finnben a terjengősséget előidéző sajátságoknak ellensúlyo-zásaképpen a kifejező eszközöknek valami olyan tömörsége, ami magya-rázatá

Charakteristik der finnischen Sprache Verfasser charakterísiert die wíchtigeren Eígentümlichkeiten der Struktur der finnischen Sprache. Sehr auffallen

Gyermeknyelv és üyelvjárások 1. A kisgyermek a kezdő gőgícsélések után egyénenként erősen változó módon 1—3 éves kora közt tanul meg beszélni környeze

nem a nyelvek, hanem a nyelvjárások keletkezésére vethetnek némi fényt. Az történt ugyanis, hogy az említett két észt gyermek, iskolába kerülésük előt

3. Most pedig bemutatom a ,,nyelvi alanyt", adatközlőmet : Kálmán Péter, született 1954. szeptember 25-én. A családon kívül más nyelvi hatás még