AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 79

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 78
köröskörül terülő
s
kettőshangzókban roppantul bővelkedő hénczio nyelv
hatására
keletkezett,
melyet annyira-mennyire minden felnőtt magyar ember
ért és beszél"
állapítja
meg
végső következtetésként.
Ezt a
megállapítását
a nyugati nyelvjárás terület határvidékeire (Felső-Őrvidék, Alsó-Őrség) vonat-
koztatva, amelyeknek Ausztriával
és
Stájerországgal határos földrajzi hely-
zetét
és a
lakosság évszázados igen élénk kapcsolatát ismerjük,
azt
hiszem
nem szabad figyelmen kívül hagynunk.u
A
hienc nyelvben igen erős tónikus,
melodikus hangsúly figyelhető
meg, ami
meglehetősen éneklő modorúvá
teszi ezt
a
nyelvjárást. Talán éppen ennek hatására diftongálódott
az
őrségi
és felső-őrvidéW nyelvjárás hangsúlyos helyzetben levő
a,
a,
é
magánhangzója
pl.:
AóaWaz?; 0a@ze<f
(Alszeg);
H&egz6#/ee32fe#(uo.).Érdekes jelen-
g
ugyanis,
hogyg
a
névelői
a,
az*
sohasem
kettőződik,
addig mutató névmási
minőségben,
tehát hangsúlyos helyzetben mindig
<%%,
o<*z.
Pl.
:
ó o
m&/
m%W
m%*
ó a z/
(i.
m.
7).
(Az emfázis diftongáló szerepéről
1.
BÁsczi: MNy.XUX, 35.)
Göcsej
és
Hetes nyelvébe azután
r
valószínűleg
a
szomszédos őrség
nyelvi hatására kerülhettek
át az
említett szórványos diftongusos alakok.
KÁLMÁN BÉLA
és
íMEE SAMU majdnem
30
évvel később gyűjtöttek
a
Felső-
Őrvidéken. Teljes élességgel, határozottsággal megállapíthatták, hogy
a
vizsgált nyelv járásterület diftongus-állománya nemcsak középső nyelvállású
hosszú magánhangzóknak megfelelő kettőshangzókból
áll,
hanem alsó nyelv-
állású rövid
és
hosszú magánhangzó megfelelőiből is.
KÁLMÁN BÉLA
:
%#,
»6 és
#e-nek, illetőleg %ö-nek jelöli
az
ó, ő,
e-nek
megfelelő diftongusokat: zgMf%^oim6o,
5or@%^,
örö^z%€(( v.
(wíK%z%€6(,
ro^mf%(t
(MNy. XXXIII, 346)
;
ugyanitt
az a
diftongust oa-val jelöli: <yy<Wyd%/og,
X%%mo#<y, woHMMöM. Későbbi tanulmányában (MNy. XXXVIII,
211
kk.),
az egységes átíráshoz alkalmazkodva
az
ó, ő,
e
diftongusainak jelölésére
%p,
%p és %;-t
használ,
pl.
:
zoAo^%p
'zápor'
;
^aM^wp, döf^^p,
5%M^%p5o^(ír 'bagócs
bögöly'; eaaőö
;
gry^Mo
;
cm^e
stb. (i.
m.),
az a
diftongusra pedig
%w%-t,
mert mint mondja
:
„ellenőrzés hiányában magam
sem
tudnám eldönteni,
vájjon ilyennek hallottam-e, vagy pedig pa-nak
. .
."
(MNy. XXXVIII, 214).
Pl.
:
cwpjpám/gm, /gáazm,
&%ár*.
Utóbbi szó előfordul aar% alakban is
a
Felső-
Őrvidéken,
Őrségben,
Göcsejben
és
Hetesben.
IMBB SAMU is %%%-val jelöli
az
a
kettőshangzót (az o, ő,
e-nek
megfelelő kettőshangzót
,
%o
és
^e-vel),
pl.
/%<W%
'faeke'
;
vwan
'varjú'
;
<y#áz 'gyom'
;
%öcc» 'mágneses'
;
ayar%
'sarjú',
és miképpen VARGA IGNÁC,
úgy ő
is diftongusnak jelöli az az mutató-
névmás a-ját.
Pl.
:
#ő % %y
2
aoW
va%
;
%agz(,
%azo&ra(A felsőőri
földművelés);
;grre^árra,
%am
wőgw? (MNépny. III. 370). Ugyancsak
%a-t találunk
az
azonszótagú
Z
kiesésével keletkezett
ó"-k
jelölésénél
is,
pl.
:
Axzz^a,
(avgá
(A
felsőőri
földművelés).
Egyetlen bizonytalan példában esetleg
az
á
fordul
elő
diftongus alakjában
:
JVa MZá 7a(em m%wz me&tapd(o&
e
&%r%mpif
(A felsőőri
földművelés),
ha a %m# az
IMBE SAMU többi felsőőri közlésében
található
m%6
'már' diftongusos alakja,
és nem a ma
szóé.^
i^Hienoek vagy heancok Vas és Sopron vármegye németajkú lakói. Eredetileg
talán külön
csoport,
melynek főfészke az a
szöglet,
ahol Sopron és Vas m. Ausztriával
határos.
ii
Ez a diftongálás figyelhető meg a soproni nyelvjárásterület németajkú lakos-
ságánál a „poncihtedeknél"
is
:
FpaAz
(Vater)
e GpoMg (eine Gans) stb.
* A Felsőőr vidéki nyelvjárásban a névelő a közelre mutató névmásból (e, ez)
fejlődött. (Szerk.)
12
KÁLMÁN BÉLA az utóbbit tartja valószínűbbnek.
7&
Page view 78
1 2 ... 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments