AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 77

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 76
vagy alsó? nyelvállású hosszú magánhangzók, tehát
e,
ó,
ó és
e,
a (^ a ^ á)
mellett
,,egy
csökkentett nyomatékú ínetímologikus rövid magánhangzó
fejlődött", mégpedig
az
általunk vizsgált nyelvjárásterületen
és az
ezzel
szomszédos vidékeken az
6
előtt e
;
á ^ a ^
áj előtt pedig p
"(i-
m.
38—40).
Éppen
eme
megállapítás vezette
a
sorok íróját arra
a
gondolatra, hogy
az
idézett nyelvjárási alakokban
ne az
ó, hanem az
a
f^áj díftongusos alakjait
keresse.
PAis nyelvjárási adatainak eredetét kutatva, átnéztem
jó
néhány
Hetesre, Göcsejre, őrségre, valamint
a
szomszédos nyelvjárásterületekre
vonatkozó gyűjtést, feljegyzést
és
monográfiát. Teljességre természetesen
nem törekedhettem, de így is megállapíthattam, hogy az
mi, oa,
óa-féle ,,esve
erősödő" (HoBGEB
terminusa,
i.
m.
40)
vagy „nyitódé" diftongusok (BEN&ő L.:
MNy.
XLVII,
225
jegyz.),
nem az
ónak megfelelő kettőshahgzók
a
vizsgált
nyelvjárásterületeken.
FATEB,
JÓZSEF például Hetesről közölt adataiban (Nyr.
I,
423)
a
középső
nyelvállású
ót
ónak írja és
nem %ó
v. %a-nak. ,,jK^ár ^6%Me
a #yó
azó/";
a
y
ó g z
á
a
'rozs'
stb.
Ugyanakkor az azonszótagú
Z
kiesésével előállott hosszú
labiális d-t óá-vál
jelöli:
,,%em A
ó
a
a
a
(
Á;/e
mzea aoAa"
(i.
h.).
tg abban
a közlésében
sem
találjuk
az ót %a
/
oa
diftongusként, amelyben
a
PAistól
említett
,,/%a,
/oa
/
/á
,-
tárgyraggal
/á("
alakmagyarázat fordul elő, hanem
ó alakbán. Pl. eafaZZó.- zaíáZZó (Nyr. II,
44—45).
Ugyané vidéken előfordul
azóa nyugati nyelvjárásra jellemző zártabb
és
rövidebb
%
alakban
is:
6ri/aM&%
;
'János,
Jankó'
(Nyr. H, 44)
;
cgafdafw
'osaptató'
;
/a*;áa^%
'a hol
a
t
apróz-
zák' (Nyr. XIX,
142—3),
mégpedig főleg többtagú szavakban
és szó
végén.
Monográfiájában GÖNCZI FEBENC (Göcsej
s
kapcsolatosan Hetes
vidé-
kének
és
népének összevontabb ismertetése. Kaposvár 1914) is említ kettős-
hangzós alakokat főként
,,az
északi
és
keleti nyelvjárási határok
körül",
pl.
:
Waa,
^ó^aa.
Az %ó
kettőshangzó főképpen azonszótagú
Z
kiesésével
keletkezett ónál fordul
elő.
Gönczi megemlíti a /%a alakot
is,
amely szerinte
az egytagú szavaknál igen kivételesen előforduló zártabb alakban él
az
emlí-
tett vidéken
(i.
m.
489).
Nézete szerint ez az alak főleg Göcsej nyugati részén,
továbbá
a
Bábaközben és
a
vasmegyei-őrségben fordul elő
(uo. 491).
Az
emlí-
tett diftongusok szerinte kevés kivétellel tőszavakban fordulnak elő, még-
pedig az ó, ó,
e
és a,
á
hangokkal kapcsolatosan
,,úgy,
hogy
egys
magán-
hangzót
eleibe,
ritkábban utána
helyeznek,
óval %-t
párosít:
Awó, fwó,
W
. .
.
Az
a-val
ót és
%-t:
óara, azóa#za, (%%%%), m«a,
át
o-val: oa#ayo??%, 6oáYyám,
foa&oa6e"
(i.
m.
494).
Nála
is
megtaláljuk tehát
a
kétféle diftongust, egyfelől
az ó, J,
g-nek
megfelelő
:
,
#ó (^
óe j
,-
*'g
(^/^
eej kettőshangzót; másfelől
az aZ ^>
á-nak
vagy
a-nak
megfelelő
óa,
%a
és az
á-nak
megfelelő oá diftongust.
Ha az a-s diftongusok jelölésében meglepő
és
talán
nem
mindig
a
tényleges
hangértéknek megfelelő jelölésmódot
is
alkalmaz
GÖNCZI,
egyben mégis
figyelmet érdemelnek hangtani fejtegetései
és
jelölésmódja, abban, hogy
élesen megkülönbözteti
az
ó, ő,
g
diftongust
az a
kettőshangzóktól.
Ugyancsak felfigyelt erre
a
kettősségre KABDOS ALBEBT
a
göcseji nyelv-
járásterületen. Talált ó,
ó és g
diftongusokat, főképpen egytagú szavakban
:
;wó, Z%ó, twó,
&&ea,
aziey,
de többtagú szavak hangsúlyos szótagjában
is,
főkép-
pen
ha
valamilyen mássalhangzó
^,
f J kiesése következtében egymás mellé
kerülő magánhangzók összeforrásából állt elő
a
kérdéses ó-s vagy
ós
diftongus.
' Én ritkítottam.
76
Page view 76
1 2 ... 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments