AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 35

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 34
l jött analógiás hatás eredményeképpen álltak elő az ilyen alakulatok :
Mf;
Aaas,
vg(
.'
veaa.
A kettős analógia képletbe foglalva :
Á (ar( típusúaknál ugyanez az analógia érvényesült, és egy Zarf
/
*(ara alak-
viszonyt hozott
létre.
Mássalhangzó utáni helyzetben azonban az ^ szabályo-
san cs-vé fejlődött.
14.
Az az-szel bővülő v-tövek felszólító alakjaiban a módjelnek (%y
változatával találkozunk. Ezeknek az igéknek a csökkentett nyomatékú
# elveszésével alakult magánhangzós tövéhez (vö. HonGEE: MNy. XXm,
497—8
;
MIgerag. 29) vagy helyesebben a o nélküli, eredeti hosszúból rövi-
dült magánhangzós tövéhez (vö. EnKKi ITSOSTEN: FUF. XXX, 1) járult a
; felszólító módjel, s ez ;Z>^y hangváltozással
g%/-vé
változott. A (gaz ige
rövid magánhangzós tőváltozata (e- (vö.
(e-az,
fe-W,
(6-(g(,
(e ^, fe-W %>
(g-eW^, ebből a felszólítód
Ze-/e-%
%> ^yg%
/
hosszú magánhangzós tővál-
tozat fg-, ebből (e-/>(egry.
JusÁsz JENŐ szerint (MNy. XXXIV, 215—6) a <%/-s alak először csak a
felszólító egyes 2. személyben lérjett a ;-s forma helyébe, mégpedig egy -<f
képzős változat alapján
:
*(e;
%> *W-/ Z> (^y, majd innen terjedt át analógiás
úton a többi személyekbe. Mi azonban úgy látjuk, hogy mind a d-s tővel
való magyarázat, mind pedig az egyes 2. személyből indulás erőszakolt és
felesleges. A
Ze-/e-%
előzményből való kiindulástt körülmény indokolja.
Egyik az, hogy ilyen ;-s alakok előfordulnak a népnyelvben, pl. a tordai
nyelvjárásban
(1.
Viszi
KÁBOLY:
NyF. XXXII,
29).
A
másik,
hogy a hangtörté-
netben és a nyelvjárási fejlődésben van egy
;%><%/
affrikálódási tendencia.
A y > gry változás és egy vele ellentétesen ható (?y >
;
változás nyelvtörténeti
és nyelvjárási adatait TBÓcsÁNYi-ZoLTÁN állította össze (MNy. X,
347—53).
Szókezdő fgr. *; magyar ;, <yy, 0 folytatásáról szól SziNNYEi (NyH^. 29),
Régi török jövevényszavainknak gry, illetőleg ;^^^y szókezdőjét őstörök
szókezdő ;-re vezeti vissza GoMBocz Zoi/rÁN (BTL,
74—8,
180
;
. Moóa
ELEMÉÉ,
ALH. II, 441
k.).
HoEGEB több ízben tárgyalta azt a dunántúli
nyelvjárási sajátságot, hogy ott zöngés mássalhangzó után ; Z> (%/ változás
s zöngétlen msh. után / > (y változás) történt, pl. (fo&g'ya, MOdWp-^o és
s járulékos alakokban, de abszolút szóbelsejei helyzetben
is,
mint 6onyy%,
6w;&myyd%
stb.
HoEGEE ugyan ezeket a gry-s változatokat eléggé körülménye-
sen magyarázza (1. MNy.
XVII,
151—8;
MIgerag. 119—20;
MNyelvj.
100—2)
;
véleményünk szerint azonban itt kétségtelen ; > «yy hangfejlődéssel
van dolgunk. Mint ahogy a (e;e% > &#ye% felszólító alakban is.
g egy problémát kell itt érintenünk. Honnan van az, hogy a Maz
igénél a felszólító alakban kettőzött <%yy szerepel, szemben a többi az-szel
bővülő v-s tövekkel: M-;e-M Z> A^yő% %>
A%%yye%.
Kétségtelen, hogy az
ikerítődéses forma hangtani úton jött létre, s az myyo% (a<^-;o-MJ ^ a{%7Z/o%
hangviszony analógiás hatása alapján szilárdult meg. 8 hogy az analógia
csak éppen itt érvényesült, a fayyem, ^6grye% stb. alaknál nem, annak okát a
funkcióban kell keresnünk. A A%^,
A%^e%,
&%%/%%&
stb. alakok ugyanis két-
értelműek voltak
:
1. névszóalakok
:
a Awyy ^ Aayy (vö. TihAl.
:
AarmmA^
'mons
;
acies' vagy a A^y 'ínauris' ragos alakjai; 2. igealakok
:
a A^az ige
felszólító alakjai. Meggyőződésünk, hogy az 'ínauris, aurifilía' jelentésű A%yy
szavunk csupán a Ae^y 'mons
;
aeies'
főnevünknek egyik specializált jelentés-
_
változata. Nem tartom meggyőzőnek ZsntAi
fgr.
egybevetéseit a A^y 'ínauris,
34
Page view 34
1 2 ... 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments