lydet és pelasgot lepte
el,
de a hettit és etruszk nyelvterületet már nem tudta
elérni.
Egy másik ilyen nyelvjárási sajátsága lenne ennek a nyelvterületnek
a szókezdő laryngalis, melyre a lyk, hettit és etruszk nyelvből állít össze
példákat.
Mivel azonban az említett nyelvek közül csak a hettitet ismerjük
behatóbban, a kombinációk értéke bizonytalan. Még inkább bizonytalan az,
hogyan lehetne ezeket a szókat egészen az alapnyelvig visszavezetni. —
PmJoBAM
(II,
67 kk.) „Családfaelmélet, hullámelmélet, nyelvjárásföldrajz" c.
cikkében kimutatja, hogy mind a két elmélet — erősen képletes felfogása
miatt — tulajdonképpen nem zárja ki egymást, hanem az egyik kiegészíti
a másikat. A hullámelméletnek (1872) megvan azonban az érdeme, hogy meg-
indította a nyelvjáráskutatást és térképezést (Wenker 1881, H. Fischer
1895,
Gilliéron
1896).
Megemlítjük, hogy PiSANi a Língua III. kötetében
(1952) a nyelvrokonság sematikus szemléltetésére a folyamrendszert (forrá-
saival és mellékfolyóival) használja
fel.
— TAUU a birtokos személyragok és
az esetragok sorrendjét vizsgálja az uráli nyelvekben
(II,
394
kk.).
Wiklund
és követői szerint az esetrag +
birt.
szem. rag következés a régibb, míg a
birt.
-f esetrag elhelyezkedés másodlagos
fejlemény.
GYÖBEE (MNy. XXXIX,
1943) viszont azon a véleményen volt, hogy a gen. -%, az acc. -m és esetleg
a
lat.
-^-ragjánál az elhelyezkedés változott. TAiiLi szerint a részletes elemzés
azt látszik mutatni, hogy a sorrend a megfelelő suffíxumok viszonylagos
korától függ. A korra nézve az általános szabály az, hogy ha egy morféma
egy másik morféma e&%
áll,
tehát szóközépen, akkor az előbb álló a régibb,
a szó végén következő a
fiatalabb.
Kivételek analogikus úton magyarázhatók.
TAULi az összes uráli nyelveket megvizsgálva arra az eredményre jut, hogy
a régebbi eseteknél az esetrag általában megelőzi a birt. személyragot, míg
az újabbaknál az ellenkező sorrend járja. Utal még arra, hogy BAMSTEDT
tanulmánya alapján (JSFOu. 53. 1946—47) az altáji nyelvek közül a török-
ben a birtszr. +
esetr.,
a mongolban és tunguzban az esetr. + birtszemr.
sorrend járja.
Az ,,_k##a Zmg^wfwywea" rovat sok készülő nyelvatlaszról számol be.
A német nyelvatlasz
(I,
87 akk.) 1951-ben a 12. és 13. füzettel folytatódott
8 MiTZEÁnak régóta hirdetett #a?%%W% izwm Z)eM(acAe% #zvac&a#og
c.
könyve
1952-ben Marburgban
megjelent.
Tartalmazza a német nyelvatlasz történetét,
technikáját, szókincsét
és
a vele kapcsolatban 80 év óta kialakult elveket. Sok
más készülő nyelvatlaszról is referálnak a szerkesztők.
A „CAromgweg f&wZecfo&xywywea" rovatban: az elzászi német nyelv-
járások kutatásában egy eddig kevéssé felhasznált kérdezési módszer alakult
ki,
főleg BEYEB-nél (I, 189
skk.).
A kérdezőnek az illető nyelvjáráson kell
kérdeznie,
különben az elzászi nyelvjárást beszélő igen könnyén folyamodik
az általánosan ismert német vagy francia köznyelv megfelelő szavához, a
nyelvjárási szó pedig
elsikkad.
Tárgyak, képek mutatásával kérdezik a nyelv-
járási
szókat,
vagy rövid történetek elbeszélésébe egy olyan mondatot fűznek,
melyben a kérdezett szónak vagy szóalaknak elő kell fordulnia, de ezt a
kérdezett személynek kell kiegészítenie. — DA SiLVA NETO részletes képet
ad arról a munkáról
(II,
143
kk.),
mely a Románia Portucalensísnak Brazíliá-
ban való fejlődését igyekszik felkutatni. Az a régebbi téves felfogás, hogy a
brazil gyarmatosok főleg Portugália déli részéből jöttek volna, ennélfogva
a brazil-portugál nyelvjárások főleg délportugál elemeket tartalmaznának,
újabb adatolás által helytelennek bizonyult. A legkülönbözőbb portugál
országrészekből származó nyelvjárások keveredéséből egy koiné alakult ki.
109
Comments to this Manuals