AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 5

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 4
nyitékok alapján lehetne megnyugtató módon eldönteni.
Az
ugyanis, hogy
valamely régi nyelvemlékünk nyelvjárása valamilyen módon kapcsolatba
hozható valamely mai
nyelvjárással,
g nem
bizonyítja
azt,
hogy az emléket
azon
a
területen írták.
A
nyelvjárási határok állandóan mozgásban vannak
8 voltak
a
múltban
is,
így
szinte semmi biztosítékunk sincs arra
nézve,
hogy
a
mai
nyelvjárási határok egybeesnek kódexeink
és
régebbi nyelvemlékeink
korának nyelvjárási határaival. Utalok
a
Pala-emlékkönyvben megjelent
dolgozatomra
(466—72),
ennek
az
*-zéssel
és az
kezessel foglalkozó részére.
Az
ott
elmondottak, illetőleg
az ott
felhasznált adatok alapján
úgy
látom,
hogy
a
tiszántúli
í-zés
t gócból indult
ki:
az egyik Szatmár megye területén
volt,
a
másik Szilágy megyében
a
Kraszna mellékén. Ebből
at
sugárzó
központból terjedt aztán azokra
a
területekre, amelyeken
ma is
megvan.
A Kraszna mellékéről terjedő sugárzás
r a
XVI. században elérte Nagy-
váradot
és
Debrecent
is
(vö.
MNy.
LI,
370—7),
de a
Szatmárból kiinduló
g
nem
borította el
a
XVI. században
sem
Szabolcs
déli,
sem
Bihar északi
részét,
A
t irányból kiindult
2-zés
később ért
össze,
akkor, amikor
a
Tiszán-
l északi részén
az
w? váltotta fel
az
%-t.
A
Nagykároly környékén található
t
6-zéa
a
régi állapot megőrzése.
A múlt század végén,
e
század elején megkezdődött
a
helyi levéltári
adatok felkutatása és nyelvjárástörténeti adalékként való közlése
is.%
Az
ilyen
jellegű közlések között különös figyelmet érdemel ZoLTAi LAJOsnak
ö-ző
nyelvjárás Debrecenben című cikke (Nyr. XXXV,
123—9).
Debrecen múlt-
jának ez
a
lelkes búvára* arra hívja
fel
nyelvészeink
figyelmét,
hogy Debrecen
XVI.
századi jegyzőkönyveiben erősen ö-ző bejegyzések
is
találhatók, s ennek
magyarázatára megemlíti
azt a
lehetőséget, hogy
a
Szegedről
ss ö-ző
helységekből menekülők hozták magukkal Debrecenbe
az
ö-zést. Egyebek-
ben azonban
a
nyelvészekre bízza
a
kérdés tüzetesebb megvizsgálását.
A továbbiakban
nem is
folytatom
ezt a
történeti áttekintést, csupán
GoMBOOZ (vö.
MNy. XX,
60—3),
MaLicn (vö.
MNy. XXI,
52—3)
sg
jÜAZiczins ilyen vonatkozású munkáira, megállapításaira utalok (vö. BÁBezi
GÉZA, Régi magyar nyelvjárások
2
;
I. Oszt.
Közi.
VI,
83).
BÁBezi GÉzÁnak
e tárgykörbe vágó tanulmányai (MNy.
XLHI,
81—91
;
Régi magyar nyelv-
járások. Bp., 1947
;
TíhAl. 118—20
;
A
magyar történeti nyelvjáráskutatás:
A
III.
Országos Magyar Nyelvészkongresszus előadásai
301
kk.
;
.
?Ais
DEZSŐ
:
I. Oszt.
Közi.
VI, 111)
a
magyar nyelvtudomány legmaibb kérdésé-
nek mutatják ezt
a
diszciplínát
(vö.
MoLLAY KÁBOLY
:
País-eml.
667).
A
País-
emlékkönyv számos tanulmánya ebből
a
körből meríti tárgyát (ABAFFY
ERZSÉBET,
KuBÍNYi LÁSZLÓ, PAPP LÁSZLÓ, VÉGH
JÓZSEF),
de a nem
kifeje-
zetten nyelvjárástörténeti tanulmányokban
is
megcsillan vagy éppen
ural-
kodik
ez a
szempont (EcKnABDT SÁrrooB, TÖBÖE GÁBOB, BEEBÁB, JOLÁN
;
BENKŐ LOBÁND, DEME LÁSZLÓ
;
SZABÓ
T.
ATTILA).
Ötven évvel ezelőtt
(a
Nyr. 1906. március 15-i számában) jelent
meg
a ZoLTAi közleménye. Hosszú ideig
a
Nyr. akkori szerkesztőjének, SiMONYi
ZsiGMONDnak
egy
lapalji jegyzete
az
egyetlen nyelvészeti hozzászólás.
%.
BEBNÁTH
LAJOS,
Adaléka
kecskeméti nyelvjárás
múltjához
:
Nyr.
XXXII,
22-7.
PÁLFi MÁBTON, Nyelvjárás-paródia 1702-ből: Nyr. XXXIV,
506-8.
QvÖBFFY
ISTVÁN, Nyelvjárástörténeti adatok a Nagy-Sárrétről: MNy. XVI, 48-54 stb.
*.
8ŐBEGI
JÁNOS,
Zoltai Lajos élete és működése.
1861
1939.
A debreceni
múzeumi gondolat
története.
Debrecen,
1942.
Különlenyomat: Déri Múzeum Évkönyve
1939-1940.
4
Page view 4
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments