A finn nyelv jellemzése
A finn nyelvnek
az
összehasonlító vizsgálódás számára talán leginkább
szembeötlő sajátossága
egy
bizonyos terjengősség, elsősorban szavainak
terjedelmes volta. Csak
a
két honi nyelvet
kell
összevetnünk egymással, rög-
tön észrevehetjük, hogy
a
svéd
az
általános benyomást tekintve rövidebb
szavú,
kifejező eszközeinek részleteire nézve mintegy átütőbb erejű. Gon-
doljunk pl.
a
dátum kifejezésére.
Ami
svédül:
de%
(;%^o/em(e
mára m#o%-
A%Wra/em(*o/yra,
az
finnül
úgy
hangzik, hogy: ÁxzA^e%(e?%a^y?%7Ae%eM(e-
Mám%fe%(e%apa2!;á7»&?7%MZ28Á;#%(a (%Aa(yMeÁ^67wa(aam»g2^7^me%(a%őZ;á
'1954
március
25-én'.
Mindkét nyelv kifejezésében egyformán négy
szó
van,
de a
finnben
ez
leírva összesen
86
betűt
és 34
szótagot
foglal
magában,
a
svédben
ellenben csak
39
betűt
és 13
szótagot.
A
magyarban
a
megfelelő számok :
44 betű
és 17
szótag.
A
svéd nyelvű dátumkifejezés betűinek száma tehát
a
finn megfelelőnek csak 43%-a,
s a
szótagszám
a
finn szótagszámnak csupán
38%-a.
Egyetlen példa alapján nyert százalékszámoknak természetesen
nem
tulajdoníthatunk valami túlságosan nagy bizonyító értéket, kivált
ha
szám-
nevekről van
szó,
amelyek történetesen
a
finnben
még
saját szavainak zsinór-
mértéke szerint
is
roppant nehézkes szerkezetűek.
De
bizony
a
-szélesebb
körű statisztika is ugyanebbe
az
irányba mutat.
Nem
ismerek egyetlen olyan
európai nyelvet sem, amelyben Máté evangéliuma fordításának szótagszáma
megközelítőleg is akkora
volna,
mint
a
finnben.
A
finn ugyanis itt hét nyelv
statisztikájában
40 és
fél ezer viszonyszámmal vezet,
míg a
svéd megfelelő
szótagszám 39,
a
német
33,
az
angol csak
29 s a
kínai csupán
17
ezer.
8 míg
a finnben egytagú szó csak 50 körül
van,
addig
a
németben és kivált az angol-
ban ezrivel vannak ilyenek.
Figyelmet érdemel továbbá
az a
tény, hogy
a
finn ebben
a
vonatko-
zásban
még
saját rokon nyelvei közt is kivételes helyzetben van. így például
a finnségi nyelvek közül csak
a
kis vót hasonlít nagyjában
a
finnhez,
az összes
többi ún. közeli rokon nyelvek rövidebb szavúak, mint
a
finn.
A
távolabbi
rokon nyelvek közül pedig csupán
a
lapp emlékeztet
a
maga teljesebb alak-
jaival
a
finnre,
másutt
pl.
a mi
kéttagú szavaink etimológiai megfelelői álta-
lában
egytagúak,
pl.
:
cser.
»
=
f.
»M
'kor,
életkor',
;aZ
=
f.
;aM%z
'láb',
;őr
= f.
;arm
'tó'
;
votj.
&2
=
f.
Z%W
'kéz',
dm —
f.
a%Zmá
'szem',
;% =
f.
;o&»
'folyó'
;
magy.
mf =
f.
#%&%%
'adni',
/%
=
f.
%%%%%%
'fiú,
fia',
/aZ
=
f.
pafo
gát'.
* A debreceni egyetemen 1956 szeptemberében elhangzott előadás.
87
Comments to this Manuals