AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 45

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 44
lalja azokat. Az utóbbiakra az első szótag eltérő magánhangzóinak érzékel-
tetése kedvéértt igét közöl. A kérdéses rovatokat kiemelve ezt találjuk:
ZamWz (a%»(a(o& faM2fa?»aÁ; &m#&m
íaM#az ía%»((oÁ; (#%#%%& fa%2(M%
&%%#&%&
Teljesen hasonlóan közli a &zor# megfelelő alakjait. A következő igék-
lr a többes szám második személyében nem jelez vagylagosságot:
f)%azf#aaz p%az#&ma& p%az(#&m
p%az(;(az pwazW?%z& pwazf/W p«8zZ#Za&
Teljesen hasonló a &#/#, 6c!)%( táblázata.
Végült igénél a második személyű tárgyra mutató ragban is kettős-
séget jelez, ahol a többiben csak a rövidebb formát adta :
&%r%(e&z
a%n%e%ő&
8%r2(6M*
a%r&We&
Ehhez hasonló az ?Wá( rovata. (A táblázatot 1. a mű 224—5 lapjai
között.) Láthatóan kimaradt a tanítana típus, de egy ,,Jegyzés" erre
is megnyugtató választ ad: ,,A' melly idők, és személlyek mellé dölős &
betű van
nyomtatva,
azok mindt képen
formáltatnak,
p.
o.
. . .
&m»&%Ko7%z&
tanítottak, fam%mé& tanítnék
. . .
(a%iYa%» tanitni, MWzW#& utasítlak
. .
."
(uo.
215).
r az egyes grammatikák előírása nem azonos a kérdésben, a XVIII.,
XIX
sz.
fordulója és az utóbbinak első fele a kötőhangzótlan alakok „fény-
korának" ideje. Ekkor talán kevés választotta el attól, hogy az irodalmi
nyelv kizárólagos formájává váljék.
A Debreceni Gr. a tanítana, t a n
í t
a
ni,
tanítalak típus
kettősségét elismeri
(vö.
i.
m.
88—9,
99),
de a tanítasz -ban csak a
hosz-
szabbat ismeri (uo.
89).
RÉVAI a tanítotok, tanítanak típusban
enged párhuzamot (Elab. Gram.
631—2),
de a tanítasz, tanítani,
tanítana típusokban nem (uo. 624,
740—3,
782
stb.).
FoGABASi Művelt
magyar nyelvtana
(1843),
akárcsak GYABMAtSY, elismeri minden típusnak
kettős használatát, mikor a ,,közbeszúratról" így ír: ,,Ha az alkotó ragok-
nak kezdő betűje mássalhangzó (u, m. az, Z-Á;, (ik, %-^, Z,
%-),
a törzs pedig
t mássalhangzón végződik
:
ekkor a három mássalhangzó kikerülése végett
g egy hangzó szúratik
közbe,
p.
o.
oomz-a-gz,
#OMZ-a-W;, #o#z-o-W;,
%%mz-a-m"
(i.
m.
243),
majd így folytatja
:
,.Egészen szabad tetszés szerint lehet a közbe-
szúrt önhangzót
használni:
. . .
f
után,
ha
ezt
félhangzó,
vagy hosszú önhangzó,
vagy ; előzi meg, p.o. fe&W-m vagy fe^fem,'.. .epfW vagy
ep#e%f'uo.
244).
Az eddigi nyelvtanok elsősorban leíró jellegűek voltak. Éz érthető is :
szinte mindaddig a magyar nyelv különböző tulajdonságainak. felfedezése,
számba vétele a nyelvtanírók elsődleges célja. Ez magyarázza azt
is,
hogy
ezek olyan szorosan kapcsolódnak a beszélt nyelvhez, legtöbbször annak
nyelvjárási vonásait
is
tükröztetik. A tudományosan rendszerező és normatív
nyelvtan igénye csak ezek után jelentkezik
erősebben.
Ezt a céltr címében
is jelzi a Magyar Tudós Társaság műve
:
,,A'
magyar nyelv
rendszere".
Bizo-
nyára ennek a normatív
és
rendszeralkotó szigornak és talán a szerzők nyelv-
járása hatásának tulajdonítható, hogy a MNyB.% (1847)r minden típu-
sunkban megköveteli a kötőhangzót
:
,,Az # %% vagyt mássalhangzón
végződő igék az egyes második, és
a'
többes második és harmadik személyben
44
Page view 44
1 2 ... 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments