AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 67

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 66
a mellette levő falut Far<yy#a-nak nevezik. Megszokott jelenség
a
magyar
nyelvjárásokban
az
r;
^
nyy hangcsoport-változás. Ennek
a
helynévnek
a
román alakja
FargrA%a,
FtrgrA^. Hasonlóan
a
volt Arad megyében levő F&rwza,
For%*aW helynév
a
magyar Far;oa-ból származik.
A
szókezdő
%%z-
át nem
alakulása o-vá, valamint
az
rgr (<^ magy.
r^yj
mássalhangzó csoport jelen-
léte azt mutatja, hogy újkeletű átvétellel
van
dolgunk. **
A
régebbi kölcsön-
sjzavakban
a
magyar ixz-nak
a
román nyelvben hangsúlytalan
o-
felel
meg
(ha
a
«a- hangsúlyos, akkor oa-vá alakul
át).
Hasonlóan
az
-oa,
-<%&,
-ea kép-
zőnek
a
román nyelvben nagyon gyakran
-*a,
-ta felel meg,
pl.
vÉÁ;oa Z> ^áct^
(falu
a
volt Szilágy
megyében),^
j[rÁx)a
>
^rcA*a (falu
a
volt Bihar megyé-
ben),
Cmfoa
(a
régebbi alakja ,ácy%(A%a volt:
1352)
>
^É^m^/a^ (falunév
a
volt Alsó-Fehér
megyében),
^/reg]> ,á(yr%g (falu
a
volt Bihar, Szatmár,
Szolnok-Doboka
és
Aranyos-Torda
megyében),
^&foa ^> g(xf^ (falu
a
volt
Arad
és
Bihar
megyében),
JM&oa
>
J&zcta (falú
a
volt Szilágy
megyében),
F&r^oa
>
FdnyAda, FtrgrA^
(az Olt
jobboldali mellékfolyója
és
falu
a
volt
Udvarhely megyében)
stb.
Ami
az OrW
alak szóvégi
-a
hangját
illeti,
.
#zr&wa Z> ^árcoaa (patak
és
falu
a
volt Bakó
megyében),
G^rea
>
G»r^o
(falu
a
volt Szatmár
megyében),
#odoa>#odoaa (falu
a
volt Maros-Torda
megyében)
és
.BWdaa (falu
a
volt Szatmár
megyében),
^eArea %> CAwA^a
(falu
a
volt Szilágy
megyében),
JToWoa
>
ComM^ao (falu
a
volt Szatmár
megyében),
J*fa%/yea
(^árowyoa
meg#yeaj> jMWöaa (falu
a
volt Maros-Torda
megyében),
#e5ea ^»aaebeajxi(a&^
%>
^a6%aa (falu
a
volt Szatmár megyé-
ben) stb.i?
Az
Ona
személynév
Ona
alakban
is
megtalálható.^^ Valószínűleg
ez
volt
av
eredeti alakja.
Az (Ma
alak
az r
jétlenülésével magyarázható
meg,
mely különösen
a
moldvai nyelvjárásra jellemző,
de
gyakori
a
többi
nyelvjárások szláv
és
magyar eredetű szavaiban
is.
A jételenült
r
után,
», e,
ea
helyett
$,
a,
a
jelenik meg,
a pM,
ptraa(e^
p$ra,
pt?4a,
a
<$rt,
#r(a,
a
AofdH, Aofdraafe, Aofara,
r%(
(ra(^
<C re( stb.
Az (Waem helynév, melyet
a
moldvaiak (Waam-nak ejtenek,
az On^,
Oma családnévből származik
:
Orta
+
-a%% képző.
A
helyneveknek
ez a
képzési módja főleg Moldvában
és
Erdély északi részében nagyon gyakori.
.
jármoaem
(vö.
]lrmáaea#j, vÉommem (vö.
j4vmmeai#,),
^a%be%%,
i&taoWm,
^dWcem, BraWem
(vö.
^mWea(»^,
Coak%»
(vö.
Co@fea#,),
Cre^?z%
(vö.
Cre^eaW^
ZWgfoW%í
(vö.
Z)mgo^2^ ^e<kkaem, G%%rgre%%
(vö.
(rm/yea#,),
7epMre%%,
JXfdfaae%» (vö. J*farőgea(%^, Jf%r^oce%%^* stb. Mivel Munténiában
az a
mással-
i*
A román nyelv magyar jövevényszavai o hangjának viselkedésére vonatkozó-
lag ld. E. PETBOVici, O particularitate a fonetismuhii maghiar, oglindita in elementele
maghiare ale limbii romíné „Stndii gi cercetari
gtiin^ifice",
Academia R. P. B. Filiala
Gluj,
anul V
(1954),
3—4.
az.
439 és kk. tTA. Egy magyar hangtani sajátság tükröző-
dése a román nyelv magyar kölesönszavaiban. MNy, LH, 6 kk.
"
KaiEZSA,
Keletmagyarország
helynevei,
DEÉBiJózsEF GÁLDi LÁSZLÓ, Magya-
rok és románok, Budapest 1943. I, 286; MoLDOVAN—ToGAif,
i.
m.
i*EjsriEZSA, i. m. 177.
" Sándnleni fahi (Tlrgu Oena rajon) Néptanácsától szerzett értesüléseimből úgy
tűnik, hogy a község magyar lakosságar nem használja a völgynek régi magyar
neveit,
az Ompo-t és Omp$ca-t, hanem új helyneveket alkottak, melyeknek alapjául
a román hangalak
szolgál.
Az Ofdfo, Oráfa ^wóm és (Wptco falvakat a csángók Oropr
fofw, JVogrM Om^o fof«, ^áwam /oZw és Oráywo pofoc /oWo-nak nevezik. (Az írásmód
azonos a Sanduleni néptanács írásmódjával.)
"I.
BOGDÁN, i. m. 376, 379.
i» Ld.
CHOSTÁCHESCU
i.
m.
II.,
888 és kk.
ee
Page view 66
1 2 ... 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments