AEG Electrolux EWW 1291 User Manual download pdf (Page 46)

hangzóval veszik fel a' személyragokat p. o. (amf-oaz, &m#-aW;, &%%#-ofo&,

&%%#-&%#&" (i. m. 199). Hasonlóan csak kötőhangzósan írja elő a feltételes

mód jelét (no.

207),

de az infinitívusz -m-jével már nem ilyen határozott.

,,.

. .

hangzón végződőkhöz tisztán, a többihez elébe szúrt a e segéd-

hangzóval járul: e' segédbetüt az %%-, 2(-ben végződök is felvehetvén

(no.

225 — én

ritkíttattam).

E szabály már

azért

sem

helyes,

mert

ama,

,hangzók''

mellett az egy mássalhangzón végződő igékhez is ,,tiszta" formában járul.

Az -# képzősöknél mindenesetre itt bizonyos határozatlanságot érzünk.

Ennek oka bizonyára az, hogy szótáraink a megelőző, de még a következő

időkben is a szótári formává vált ínfinitívuszban gyakran vagylagosan közöl-

ték az # képzős igéket, sőt gyakran csak a rövidebb alakot adták. BABÓTI

Kisded szótára ugyan mindig kötőhangzót ad, de ezt magyarázza a képző

-# formája. GYABMATHY említett munkájához fűzött Kis Szótára felváltva

közli a címszavakat:

/or<f»(M2,

%yo2#m, &er#m, azaporgfm, #r#m

6on-

iam, aea^em', azóZt((am (!), azo^fam, faWam stb. MÁBTON 1807-ben kiadott

lexikonában a rövidebb formát tekinti fő változatnak

legtöbbször csak ézt

veszi fel. Pl. öarm'W, M(ori(%», 6áíZZ#m, W6?'zo%y#%2,

6f6ar*(%%,

&áyyoaygW,

&eAa;#m, WAoa%(m stb., stb. Néha vagylagosan: áM»(a%%, aVZ»W,- áWfam

oder <WW, Mfoez*(e%%, %fz;ez*(%»

stb.,

s csak igen ritkán adja egyedül a kötő-

hangzós formát: WAomáZ^cm&W, W&erífem stb. MÁBTON lexikonainak sok

kiadása és tekintélye hatással lehetett e formák köznyelvi elterjesztésére is.

Mindenesetre eddigi legnagyobb egynyelvű szótárunk a OzF. is vagylagos

infinitívuszt

jelez,

előre írva a rövidebb alakot

áMf -m v. -am

;

aZacao%y*(

-m v. -am'; aZaik»( -m' v. -am

aZap^f -m v.

-am' stb.

BALLAQi szótára pedig

bár címszavában nem

jelzi,

kifejezéseiben túlnyomó részt a rövidebb alakot

használja

aZafMW, á7Z»W, <f»cam(m' (! rövid ?^, 6Z%8Z2(m' stb.

A MNyR. utáni nyelvtanok, melyek most már az irodalmi nyelv

nor-

máit tartják elsősorbán szem előtt, a kötőhangzós formákat írják elő. így

SzvoBÉNYi 186l-es kiadású nyelvtanában ezt találjuk: „Mikor több mással-

hangzón vagy %( íf-en végződő igetőhöz mássalhangzón kezdődő rag járul,

könnyebb kiejtés végett oly segédhangzót teszünk a rag elé, milyennel a

rag bír, mint: Aord-o-W;, Aora'-a-maA;;

. . .

(aM»f-o-(oÁ;;

. . .

Aora'-a-Ma ... —

ezek helyett: &ora'-Zo&.

. .

stb. (i. m. 146 — én

ritkíttattam).

rövi-

debb megoldást tehát

helyteleníti.

Hasonlóan csak a hosszabb alakot írja elő

infinitívuszban

(uo.

158).

A MNyR., majd a nagytekintélyű nyelvtanírók :

SzvoBÉNYi, BiEDL SzENDE, 81MONYI állásfoglalásai után nem meglepő,

hogy a következő nyelvtanok is ezt írják elő normául egészen SzABÓ DÉNES

idézett egyetemi jegyzetéig, s a köznyelvből teljesen kiszorultak a kötő-

hangzó nélküli alakok. Ujabb szótáraink

is,

— ha közlik a kérdéses típusok

közül az infinitívuszt vagy a feltételes módot, csak kötőhangzós megoldást

ismernek. Pl. BALASSA (A m. ny. szótára. Bp.

1940):

aZapdfam, á7#fam,

(W&%m,

6%zo%y%(am

stb., stb. így a kétnyelvű szótárak isi Pl. SAUVAGEOT

(Nagy kéziszótár II. m.-francia

rész,

Bp.

1937):

áMf [-am, -o#, -ao%] stb.,

vagy HALÁsz ELŐD (Magyar—német kéziszótár, Bp.

1953),

aki a feltételes

módot kapcsolja

áMZ [^o#, ^&o%, <^a?za] stb.

6. A történeti előfordulásokat áttekintve azt láthatjuk, hogy a t an

í-

t a n ak és tanítalak típus rövid változata már a kódexektől, a többi

típusé a XVII—XVin. századtól kísérhető figyelemmel. A XVHL sz. végén

és a XIX. sz. első felében ezek egyenlő értékű versenytársai az eredetibb

formáknak, de a század második felében a tudományos rendszerezésen épülő

1 2 ... 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments

AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 46

Comments to this Manuals

Related products and manuals for Washer dryers AEG Electrolux EWW 1291