AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 89

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 88
Mivel a kutatás meggyőző módon bebizonyította, hogy a megfelelő
szavak a finnugor alapnyelvben kéttagúak voltak, láthatjuk, hogy a finn
konzervatívabb nyelvrokonainál, s hogy az évezredekkel ezelőtti hangszer-
kezetet aránylag épen őrzi mind a mai napig. Minthogy nyelvünk termé-
szetesen éppoly takarékosan bánt az ún. jövevényszavakkal, mint saját
szavaival,
megérthetjük azt az érdeklődést, amelyet az indoeurópai nyelvek
.
kutatói tanúsítanak pl. a finnbe vándorolt régi germán kölcsönszók iránt:
ezek ugyanis nyelvünkben egypár évezreden át majdnem eredeti alakjukban
őrződtek meg,g ellenben a megfelelő szavak magukban az átadó nyelvek-
ben ugyanezen idő alatt alaposan megváltoztak. Közismertek az olyan
pél-
dák, mint finn
&%m?%y#a
= nem. _Ko?z%y <C ősgermán *&mm%yaz, melynek
megfelelője
pl.
a mai angolban &m# alakban jelentkezik, azaz elvesztette
szó-
tagszámának kétharmadát és eredeti hangjainak 50%-át; továbbá finn
kWma <[ germ. *&mW, amelyből való a mai svéd nyelvjárási fá 'marhajárás,
baromudvar'. Nem hiába mondták tehát, hogy az ősgermán szavak a finnbe
való átkölcsönzésük után úgy megőrződték a hangtani változástól, mint
ahogy a mocsárba süllyedt fa megőrződik a korhadástól.
A nyelvkutatás ez ideig nem volt képes megfelelni arra a kérdésre,
hogy honnan van a finn nyelvnek ez a rendkívüli hangtani konzervativizmusa.
VíszOnt rá tudunk mutatni nyelvünk fonetikai rendszerében egyes olyan ténye-
zőkre,
amelyek a maguk részéről közreműködtek abban, hogy
pl.
egytagú szó
olyan kevés van nyelvünkben. Egyik ilyen tényező a finn mássalhangzók
csekély száma. A finn magánhangzók száma nagyjában
ugyanaz,
mint általá-
ban Európa többi nyelveiben (8), viszont csak 13, vagy ha nem vesszük
figyelembe a mesterséges d hangot, 12 külön mássálhangzója van,g pL
a svédben kb. 50%-kai
több,
vagyis
19,
távoli rokon nyelvünkben, a magyar-
ban pedig éppenséggel
24,
azaz 100%-kai több mássalhangzó van. A finnben
g az amúgy
is
csekély számú mássalhangzók felhasználásához
is
hozzájárul
az a hangrendszerben gyökerező korlátozás, hogy semmiféle szótag nem
kezdődhetik két,g kevésbé három mássalhangzó kapcsolatával. Ilyenféle
korlátozás tudjuk teljesen ismeretlen pl. a germán nyelvekben. így
r pusztán számtanilag is érthető, mily nagy mértékben csökkentik az
efféle körülmények az elméletileg egyébként lehetséges egytagú szavak
számát a finn nyelvben.
Hagyjuk el most egyelőre a szavak terjedelmes voltának kérdését, és
vizsgáljuk meg a finn nyelv hangszerkezetének bizonyoss jellegzetességeit.
Kapcsolatban van a finn mássalhangzók csekély számával a finn nyelv néhány
legfontosabb mássalhangzójának fonetikai különlegessége.
Minden olyan
külföldi,
akinek csak valamennyire is dolga akadt a finn
nyelvvel, észreveszi, hogy a finn nyelv a hangja feltűnően különbözik pl. a
svéd, a
német,
az angol és a francia
a-tői.
A finn a ugyanis mintegy vastagabb ^
aztán lanyhábban sziszegő és nagyobb nyelvcsatornával képzett, mints
nyelvek élesen
sziszegő,
szűkebb résű a hangja. Innen
van,
hogy a finn nyelvi
a-et az idegen füle gyakran inkább
g-nek
hallja (tehát olyan hangnak, amilyen-
nel a magyar aor
kezdődik).
# hangunk eme különleges voltának oka éppen
az a körülmény, hogy nyelvünk hangrendszeréből hiányzik az
a-nek
minden
s említett nyelvben meglevő párja
:
az #
sziszegő.
Ugyanis minden nyelv
hangrendszerében fontos szerepet játszanak az ún. fonológiai ellentétpárok.
A magyarban
pl.
a azó és ad szavak jelentéskülönbsége kizárólag a szókezdő
mássalhangzó különböző voltán
alapszik.
Természetesen ilyenkor ezt a különb -
88
Page view 88
1 2 ... 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments