AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 42

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 41
,,a
mai
népnyelv majd mindenütt kötőhangzó nélkül
ejti:
moW-W
. .
.
famWo&,
/?%Wö& stb.
(uo.
230).
A
tanítana
k-ról:
a
Dunán túl,
a
palóczoknál,
Békésmegyében
8ns
nyelvjárásokban is rendszerint kötő-
hangzó nélkül mondják
:
7MO%(Z-MaÁ;.
. .
&%%#-%&&
. .
."
(uo.).
Hasonlóan
a
tanítalak típusról (uo.
231).
A
tanítani, mondani típusnál
sem mulasztja
el
megjegyezni:
,,A
népnyelv néha
itt is
rövidít"
(uq. 238).
A feltételes
d
jele előtt
,,a
kötőhangzó ugyanazon szabályokat követi,
mint pl.
a
hasonló hangzású
-%a&,
-%e&
személyrag előtt"
(uo.).
3. Hogy
a
jelenség
a
szépirodalom nyelvében is föltűnik,
az
ezek után
egyáltalában
nem
meglepő. Elég csak néhány példát idéznünk. Petőfinél
viszonylag kevés akad: Mindent nyerni, vagy mindent %;egá»(7z%
(A
nemzet-
hez)
-
Szemfedőt 6onW Ékes szemeidre
(A
király
esküje)
; . . .
széjjel bírná
azaMW ölelkező karunk
(Két
ország
ölelkezése).
Arany műveiben annál
gyakoribb.
Az
alábbi példák
a
Buda halálából valók
:
Gonosz
egy ló a
tett:
fölveszi gazdáját, Hagyja előbb fékkel ?</az#m száját; Mint olaj
a
víztől,
r ögaze%e^W&
;
Megölni
nem
öllek
:
nem
szült anya dögre
;
A^omon#&&
sebbel
és
kínnal örökre
;
Az,
ki
Buda nevét eWfW
se
merte
. . . ;
Buda
pari-
i
új
elevenséggel Most ö&9zeMyef#%e& gyakori vendéggel; Daliás
np
közt
nem
akad
oly
undok, Hogy may&özeZíW
a
milyet elmondok.
Stb.
Számos
példát találunk Madách
műveiben,
pl.
a
Tragédiában
(1955.
kiad.)
:
S
bármint
küzdesz,
bármint
fáradsz,
Nem
meH&sz mást, mint vizet (2559—60
s.),
Nem
M%íon(az
eZ,
lelkem felfelé
r
(3664)
;
Ádám, ugy-é,
most
g nem
grya-
%#%&&
(3440)
;
Majd
(/yómo^ZW én és a
nagy Isten
(1322)
;
Valóban,
eZM/#-
%dm kardomat
(1604)
;
Dicső eszmény
mit a nő
szíve hord, ^ayórőMW
a bűnös nyomort
(369—70),
Fel
mersz gzoZíW férjem gyilkosául
(2382);
Művéből fog MszwW
új
szabályt
(2513);
Hol
leljen tért
erő és
gondolat ÍZeWzo-
%zW
égi
származását?
(3352—3);
E
gyermeket orvosnak kell
&WW
(3534),
stb.
'
Ügy tűnik,
a
hosszabb
és
rövidebb alakok párhuzamos felhasználható-
ságának legnagyobb hasznát
az
időmértékes verselés
veszi,
mivel általa
a szó
a verslábak követelményeihez igazítható. Madách egyébként
is
igen
sok
torlódásos hangkapcsolást használ. Lehetséges, hogy
a
reformkori nyelvi
hagyományok
és az
időmérték igénye mellett
a
tárgy megkívánta biblikus,
magasztos,
réglés hangulat keltését
is
szolgálni akarta ezekkel.
Élnek
a
rövid formákkal Tompa, Reviczky, Arany László
stb.
is.
Érde-
kes,
hogy
legnépibb,
s
hozzá szatmári
írónk,
Móricz alig
írt
le kötőhangzótlan
alakot.
Úgy
látszik,
ekkorra
az
irodalmivá vált kötőhangzós forma kizárólagos
érvényű
lett.
Adyg
inkább
él
vele,
de ő
is inkább csak verseiben. Prózá-
jában alig találni. Sorsod az6p*W hányszor adatott
. . .
(Elbocsátó szép
üzenet)
;
Künn
vad,
téli szelek Mm(%#&
(Az
öreg Kunné)
;
...
eZp%az(»(%a&
rímek
és
gondok (Beszélgetés
egy
szekfüvel)
;
És ők
7MeH(%e&
a
habokba
(A kezek
bábja)
;
Amíg
nem
láttok,
nem
gÁW#e&
(Ne
lássatok meg)
;
Testem
rőpíW könnyű szél
(Vén
faun
üzenete),
stb.
4.
Ha
mármost
a
kötőhangzótlan formák történeti előfordulásait
vesz-
szük szemügyre, előre kell
bocsátani,
hogy, mint ToMPA
kifejti,
a
régi írott
nyelvben
a
mássalhangzók torlódása jóval gyakoribb
a
mainál
(vö.
Nyelvünk
a reformkorban
325—6).
Oka
ennek, szerintem, többek közt
az
is, hogy
kódexeink
óta a
tudós,
több nyelv paradigmarendszerében gyakorlott betű-
vető ,,tiszta" formájában illeszti egymáshoz
a szó és a
formáns
testét.
Főleg
*
41
Page view 41
1 2 ... 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments