AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 59

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 58
Ami a jelenségnek a mai magyarban való meglétét
illeti,
határozatlan
számnév után nemcsak latin hatásra,
ill.
régies szemlélet maradványára kell
gondolnunk, hanem elsősorban nyelvjárási hatásra (vö. KÁLMÁN B. oppo-
nensi véleménye
;
I. OK. VI,
435—36),
hiszen a magyar nyelvterület nagy
részén (palócság, északkeleti
nyj.
ter. egy része) így egyeztetnek. A nyelv-
járási szemléletmód pedig könnyen érthető.
A
jelzőben,
mint összefoglaló kifejezésbenr benne van a többségnek,
a sokaságnak a képzete és így kerülhet utána a jelzett szó is többes számba.
Tulajdonképpen értelmi egyeztetés történik.
Idézünk helyi történeti
példáinkból:
ao& 6Wgro&6a /ogW&foa (GyöngySzt.
11)
;
(eőo &ereaz&/eMe&W eageWm&em (D. Bachó L.
:
Gy. a
t.
h.
id.
50
;
1566) ;
az ayesz FdrogW^e^%( (uo. 96;
1659);
mmáő% doZgro& oe^Aez
?%e%fe&
(Gy. Ref.
Egyh.
it. A/m
;
1626)
;
Wmo'em &droW oea'eZ?%e&zWe& (Káplány J.
:
Közi.
91) stb.
Csoportosított nyelvjárási adataink pedig ezek :
jám&y*
.-
mea á%%y2 draW/ (Gy)
;
AoZ /érme
eZ %YZ
á%%y2
gz&ZőÁ:
f
(Gypi)
;
dM7*y%
&orzágz(d &d;o& MMMaik (Gyh) stb.
^greaz.-
áz egreaz
(ő^egeÁ;
eZZe% (Gy)
;
gamterem 6% o(( Az egrg&z ^ázdíaÁ;o( (Gyhj) ;
áz
e^eaz
yóm(Wá eTT^e/e^fÖM^reme^fet ?%a (Gy) stb.
^ay^) egomd.- M% mea Mm, mea éZy caomó (&W&0& (Gy)
;
ZW efy
egom(%
Mz<*X;o^
eZadíó^Z (Gys)
;
m# e(y caomó
máá%raÁ;o(.
. .
&áM&á&á (Gyh) ;
stb.
M»We%
/
a( MZyZám mm(fe% W(oX?o( (Gypi)
;
mer o;;d% MZoaZ ?zeH WWern
%W(fgM2
(Gypi).
^T^WeM/eZe
.-
%ew a^oA; e% azóta mm^e^/eZe em6eré&&eZ (Gy) stb.
Óaazea.-
áz öagzea ^öZeaÖMÖÁ; *Z Ád^áZM^Á; á /%)^6á-e (Gy)
;
eZverZeÁ; ázoÁ- áz
aaazea-
c^a??yoÁ;oZ (Gyhj)
;
A%áZZá á Á%;e áre/zó'áM óz öaazea /őgra^eg'Z
(Gypi) stb.
jRe/z^eZea.-
á^ay^ »^f ^ re%^eZea á"oZgrámA; ZeazMeÁ; (Gyp)
;
re?%yeZea A:»a az^eZeA;
W%?*áa 6eM%e (Gypi)
;
moaZ A &&MzM %'a réM^eZea gyomroao& WM%á&
(Gy) stb.
#o&,
W;/eZe
/
?záaya% ao& oeazegZyő^é'TZM a(ga(em é% ma (Gyt)
;
oZ M%MáÁ; á
ao& MaáZM^MZ^A; %a mea (Gypi)
;
aoÁ;/eZe M;oA; eZeÁ;er%Ze^ d65á áz
%Z(%e (Gypi) stb.
Tö66,
(ő6&/eZe.' mea6 mmó'eMé^re %a /%(# <;d%á (Gyh)
;
Za*ám é% ma
6 re&zejea M%(omto( (Gyt)
;
^ápoZZ (öp/e/e %%eÁ%%ó&oZ w? (Gypi) stb.
Az efféle szerkesztésmódokat általánosnak mondhatjuk ezen a nyelv-
területen. Megjegyzendő, hogy ugyanakkor a határozott számnévi jelző
mellett következetesen egyes számot használnak.
b) J. &#eZöZő ;eW ea a ;eZzeff gzó gayezíeíége
A kijelölő jelző nem a jelzett fogalom tulajdonságát fejezi ki, hanem
rámutatással mintegy megjelöli, kiemeli, megkülönbözteti, közelebbről meg-
határozza. Kijelölő jelző leginkább mutató névmás lehet. A mutató az, ez
névmás helyett a mai köznyelvben és csaknem minden nyelvjárásban rend-
szerint az a^, ez afz,) használatos. A mutató névmás kijelölő jelzőként
önmagában csak néhány kifejezésben van meg, mint pl. az %7ő6e%, aznap,
a Ze&WeZ6e%, e mMao%, ez e7e#>e% stb.
58
Page view 58
1 2 ... 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments