AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 76

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 75
mo (ma
:
nunc),
hot
(hat
:
sex),
col
(csal),
hol
(hal:
moritur),
vol
(vall),
holot
(halott)"
stb. (Előszó
XLV—XLVI).
4.
A
PAistól feltett
*/ó;
/a
hangváltás magyarázatára analógiaképpen
felemlített AwKó /-^
AWZa,
az&ZJ ^/ gz%k alakpárokra vonatkozó magyaráza-
tot 1. BÁBCZi,
TA.
170—171.
5. Kétségtelenül problematikus adat azonban EjsriEZSAtól
a XIV sz.
első negyedéből 1323-ból közölt alak ,,ad unam arborem #a^aZ/o% dictam"
(PESTY, TemesOkl. I,
39).
Fenti oklevél
a
Baranya megyei Harkány község
határjárásáról számol be, tehát feltehetőleg
a
déli nyelvjárásterülethez
tar-
tozó nyelvjárási sajátságokat tükrözi.
Mi
lehet itt
az o%
jelölés? PAis ezt
az
adatot tekinti döntőnek
az
eredeti
/ó
alak igazolására, mert hiszen
az o%
diftongus az d-nak
a
jele
volt,
mégpedig nemcsak
a
XIV., hanem
a
XVI. sz.-i
nyelvemlékeink számos adatában
is,
tehát akkor
is,
amikor
r a
diftongus
monoftongizálódása befejeződött.
Ez
is éppen
a
helyesírás konzervatizmusát
mutatja (vö. KaiEZSA,
M.
helyesírástörténet 60
;
BENSŐ
:
MNy.
XLVII,
224).
Lehetett azonkívül az
%
jele is
(1211
:
JZwozZwow,
^o^/oZoM/. MÉSZÖLY:
MNy. XXIV, 274). Ahhoz azonban, hogy
ezt az
egyetlen
egy
adatot
per-
döntőnek elismerjük, szükséges volna
az
egész oklevelet ismernünk
és a
helyet,
ahol íródott, hogy
az
oklevél esetleges helyesírási sajátosságaiból
vagy nyelvjárási vonásaiból következtethessünk
a
fenti alak bizonyító erejére.
Mindaddig, amíg erre nincsen lehetőségünk, megpróbáljuk
ezt az
alakot
másképpen is magyarázni. Mégpedig
:
1. az ingadozó helyesírás maradványá-
nak. Ezt látszanék támogatni az oklevél másik
adata:
(ytmWcAem/a [tehát
a/].
Abban
a
korban
ugyanis,
amikor
a
különféle hangfejlődési tendenciák
keresz-
tezték egymást, előállhatott
egy
ilyen ow-alak
az
o-val
jelölt
á
hang
jeleként, mint ahogyan
az
ew,
e%
is jelölhette
az
ő-t és ő-t abban,t
g a
későbbi korban is egészen
a
XV—XVII.
sz.-ig. Ilyen
o%-val
jelölt a-s alaknak
gondolnám talán
a
mai 0^a?m/aW?m& 1350: GWow/oZwo, (1451
:
Ja%o/aZwa)
alakját (MoÓE, Westungarn
ím
Mittelaiter
86),
de e
bizonytalan adat sajnos
nem elég bizonyíték
az a
fá^-nak ow-val való jelölésére.
2.
Gondolhatunk
esetleg egy másik lehetőségre
is,
mégpedig egy
a
szlavóniai nyelvjárásterület-
tel határos vidéken jelentkező
á > á
labializációra. (Vö. BÁBCZi, Régi
m.
nyjár.
8
;
HoEGEE, MNyjár.
31,
77).
Ez az
á
a nyelvjárásra jellemző labiálisabb
ejtésben
o-nak
hangozhatott, ezért jelölhették
az ó
jelével ow-val.o Ezt
a
kér-
dést azonban ottani okleveleink alaposabb nyelvjárástörténeti vizsgálata
döntheti
el
majd véglegesen.
III.
Utolsónak marad
a
kérdés nyelvjárástörténeti vizsgálata,
a
PAis cikké-
ben szintén döntő érvül felhozott hetésl
/%o-,
/oa,
a
és őrségi /%o alakok
magyarázata. Ezek szerinte ugyanis
az d
diftongusos alakjai lennének
(i.
m.
107).
Hivatkozik
a
hetési
közlőre,
FATER JózsEFre
is,
aki
a
Nyr.
II,
44.
lapján
azt mondja, hogy
a
/%&,
/oa
alanyeset mellett
a
tárgyragos forma
/á(.
Ez is
igazolná
a
/a szó állítólagos ősi kéttövűségét. PAis tételének igazolására Hoa-
GEBre is hivatkozik (MNyjár. 41,
91),
de nem
említi jeles nyelvtörténészünk
egy másik
aligr lappal arrább tett
és
ugyancsak figyelmet érdemlő
megjegyzését. Eszerint igen elterjedt nyelvjárási jelenség, hogy
a
középső
G
Feltéve,
hogy a kérdéses korban beszélhetünk-e á > d labilizáeióról.
75
Page view 75
1 2 ... 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments