AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 104

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 103
A zártság tehát főleg csak a labiális felső nyelvállású hangok számát szapo-
rítja. Az
illabiális,
e-féle hangoknál mintha éppen az ellenkezőjét tapasztal-
nánk! Köztudomású, hogy ez a nyelvjárás a zárt e-t nyíltabbá fejlesztette
g az egytagúak és vegyes hangrendnek nagy többségében
is.
Ezért
véle-
ményünk szerint a nyelvjárás labiális zártsága nem elég ok az
e-nek
% alá
sorolásához, mert az illabiális korrelációs síkban inkább a nyíltabb megoldás
dominál.
7.
Végeredményben tehát a felhozott érvek mindegyikével lehet szembe-
állítani egy
másikat,
s ezek, ha nem
is
döntik el ellenkező irányban a kérdést,
semlegesítik az e = í felfogást.
Minden eddigi fejtegetés üres szócséplés ég nyitott kapuk döngetése,
ha BENKŐvel együtt teljes egészében feljegyzési babonának minősítjük a
szamosháti &-t, és minden esetben ág ^
%'e
^
;é
<^ ;e stb. diftongusnak
vesz-
szük
(vö.
I.
OK. VII,
502).
Ebben az esetben és erre DEME is utal
(MNyj.
108) csak az e fonéma diftongikus realizációja lehet (vö. NyAF.
92),
és az
2 főném alá sorolás magától elesik.
Meghökkentő
azonban,
hogy
CsŰBY,
aki a szamosháti
e
helyén jelentkező
felvidéki diftongusra maga is felfigyelt (vö. MNy. XXXIV, 279) és nagyon
l ismerte
pl.
Töaös BÉLÁnak és másoknak e területről származó diftongusos
feljegyzéseit
(vö.
MNyTk. LIV,
8—12),
ne látta volna be tévedését. Amennyire
magam ismerem anyanyelvjárásomat, főleg a Szamos északi partjának Fehér-
gyarmat—Csenger közti szakaszát, a mások és a magam ejtésének alapján
arról győződtem meg, hogy ez a hang sem nem kizárólag diftongus, sem
nem kizárólag monoftongus. Magam is többször jegyzem főleg hangsúlyos
vagy emfatikus
helyzetben,
de másutt
is
%'e
^
;e
stb.
diftongusnak, de gyak-
ran hangsúlytalan helyzetben, gyors beszédben stb. e-nek, mai jelölés-
sel é-nek. Ez a hang tehát valóban
létezik,
de minthogy az *e-vel váltakozik,
nem szakítható el az e fonémától: mindkettő annak realizációja. Érdekes
egyébként, hogy utóbb, szájpadlás fölvételei alapján CsŰBY is úgy nyilat-
kozott, hogy e hang „közelebb áll az
éhez,
mint az
%-hez"
(NyK. L, 66 ;
MNyTK. LIV, 12).
8. A XVI. század előtti é e > e
*
záródás tehát vidékünkön nem
jutott teljességre
:
az 6 )> d fejlődés megrekedt. Ennek okai közt talán
gon-
dolhatunk az illabiálisok záródásának a labiálisoknál gyengébb voltára, ami
megengedte az é ^> e fejlődést
is
;
esetleg a hosszú % hiányára, ami az 6 %> 2
változásra taszítólag hatott, és harmadszor a középső nyelvállású hosszú
magánhangzók erős diftongáló hajlamára, ami a félúton megrekedt e-t a
díftongáló e fonéma körébe vonzotta.
A mai nyelvjárási beszélő az át és %'$-t egyaránt a köznyelvi é egyen-
értékesének
érzi,
és helyette, különösen idegenekkel beszélve, a nyelvjárás
másik, irodalminak érzett e hangját
ejti,
gyakran diftongusos realizációban,
így keletkeznek ilyen kettősségek
:
ebed ^ e&ákf
,'
az»er% ^/ széW
;
ca$^-
páZM* -^ caepeW stb. Ez a köznyelvhez igazodás egyre terjed.
Egyébként az e > í félfokos zárulás legfeljebb néhány szórványos eset-
ben következett be
:
/«rc,
/mW, A*//^, ^z(e( (=
késztet),
#fx&?z (= tépász)
stb.
(vö. CsŰBY
:
MNyTK. LIV,
14),
r az általam ismert területen csak az
első kettő
él.
Az -# «-e(j képző ennek ellentmondani látszik. CsŰBYg
az öregektől ilyen alakokat jegyzett fel: ;<w#,
%gwzi%
(MNyTK.
XLVI,
14),
der akkor is túlnyomóan -# volt a képző alakja. Énr csak ezt hallót -
103
Page view 103
1 2 ... 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments