Tanítani — tanitni
(Az -M képzőt követő kötőhangzó eltűnéséről)
1. Nyelvérzékünk a formánshoz, a tudományos kutatás — legalább
eredetében — a tőhöz tartozónak ítéli a kettő közötti magánhangzót (vö.
ToMPA J.: MNy.
LII, 178).
Elnevezésében ma sem értenek egyet nyelvtudó-
saink (vö. I. OK. IV, 59, 71—2,
89—93,
97—8),
de bizonyos fenntartásokkal
mégis a kötőhangzó műszó látszik legcélszerűbbnek (vö. MNy. LII,
177—8).
Vizsgálatának indokolt módja lehet az
is,
ha nem egy formáns külön-
böző kapcsolódási módjaiban kutatjuk viselkedését — így jár el TOMPA
fenti tanulmányában —, hanem azt nézzük, hogy adott tőhöz milyen módon
csatlakozhatnak a különböző formánsok.
A mai, köznyelvi -# képzős igéinkhez járuló, mássalhangzós kezdetű
formánsok kapcsolódási módjai GYÖBKE módszere (vö. MNy. XXXIX,
181—2) nyomán a következők. Képzők előtt:
&WZ-g%%(,
&%mf-W,
&zor2(-
Jelek előtt: &zmf-g, &%%#-#-?%%, &%Wf-o#. Ragok előtt: &m#-o&, &%mf-&-az,
&%%#-%%&, &am(-o-(o&, (a%i(-a-7za)k,-
-
(amf-a-W;. A kötőhangzóval egybeírt
-o# képző és
jel,
az -oA:, -%%& és a tárgyas személyragokbeli magánhangzó
minden 4 végű ige paradigmájában hasonlóan szerepel. Ezekkel és a kötő-
hangzótlan alakokkal nem óhajtunk most foglalkozni, csupán a megmaradt
típusokkal: tanítani; tanítana; t a n
í
t
-
a
-
s
z,
taníto-
tok,
tanítanak; tanítalak.
Az ezekre vonatkozó szabályokat leíró nyelvtanunk így fogalmazza
meg
(vö.
SzABÓ DAras
:
A mai magyar
nyelv.
Egyetemi
jegyzet,
Bp.,
1955) :
,,A feltételes mód jele legtöbb esetben kötőhangzó nélkül járul az
igetőhöz ... Kötőhangzóval járul azonban
a) a két mássalhangzóra végződő tövekhez, pl. moW-a-%a, Wd-a-ma,
re;(-e-%e,
repeazZ-e-%e
stb.
;
jő) a hosszú mássalhangzó [! nyilván elírás, helyesen: magánhangzó]
+ ( végű igetövekhez
1
. .
pl.
:
/%%-e-me,
az2(-a-%a, veí-e-%e, (amf-a-ma ..."
(i.
m.
220).
A főnévi
ígenévre:
,,A -W képző olyan módon járul az ígető-
höz,
mint a feltételes módnak a jele" (uo. 212). A szóban forgó ragokra :
,,A jelen időben a -Zo&, -Ze&,
(öX;
személyrag kötőhangzója középső, a -%a&,
-%eÁ; ragé alsó nyelvállású
. . .
E ragok előtt — s ugyanígy az egyes számi
-gz rag előtt — azoknál a töveknél találunk kötőhangzót, amelyeknél kötő-
hangzó van a feltételes mód jele előtt
is"
(uo.
238).
És végül a
-Za&,
-k&-re :
,,.
. .
kötőhangzója alsó nyelvállású" (uo. 239).
37
Comments to this Manuals