Rom.
Oris, Oris,
Orísa, Orásani, Oráseni < magy. Varjas
Orá^a vagy
OrW a
Nagy Tázló (Bakó tartomány) egyik baloldali
mellékfolyójának neve.
Az
Órapa patak, melyet CW%m-nak
is
neveznek,
az
aZ-Om&Wm nevű forrásvidéken ered. Ettől
a
pataktól kapták nevüket
az
Orapa,
Orápa
JXfa/e,
Orá^a ,áwa?M vagy Ora^wa helységek, melyeket Orfpa,
OrW Jfare-nek
is
ejtenek és írnak
stb.
(Bakó tartomány, Tirgu Oona rajon.)
^
GnsTAV WEiGAND
—
nagyon helyesen
— a
magyarból eredeztette
ezt
a helynevet.* Valóban,
a
Tázló völgyében vannak
más
helynevek
is,
ame-
lyek csángó eredetűek, akik valaha sokkal nagyobb számban éltek ezen
á
vidéken.3 Ugyanígy
a
Tázló egyik másik mellékfolyója,
a
2Vaa%a is
a
magy.
wWaa
szó
származéka.
Vö.
Erdélyben
a
következő folyó
és
falu nevekkel:
JVWas
folyó
ég
falu
a
volt
Arad,
Kolozs
és Temes megyében,* #aa"áW
(^(Wá^eW-
%M^weac^
falu
a
volt Kolozs
megyében,
^a<fe^
^aJe^W-gáaegc^
a
volt
Kis-
Küküllő vármegyében, A^aáaaa
a
volt Maros-Torda vármegyében,
A^W^,
három falu
a
volt Szilágy (AWMW-ffWoaWw, AW%gW-ro?m%j
és
Kolozs
megyében (A^a^gW romm^
A
Tázló menti
2^a<f^a
patak neve 1442-(ől*
kezdődőleg szerepel
az
oklevelekben.
A
pataktól kapta
a
nevét
a
AW*m
falu
is.
Ugyancsak magyar eredetű
a
ZWaW falu
és
völgy neve
(%Wap%-
nak
is
írják)^
<] magy. ZWaa <C ZWaa (vö. Erdélyben,
a
Szeben
és
Torda
megyei ZWwf-ZWoa falu-
és
völgynevekkel).*
^ D. FBTmzESCtr, Dictionar topografio gi statistio al Bominiei Bncuresti, 1872,
333,
334, 512. Marele dictionar Geográfia al Bominiei, IV, 596, 597.
^ G. WEiGAism, Jahresbericht des Instituts für rumánische Sprache zu Leipzig,
XXVI-XXIX, 87.
^ lappén az Orága patak mellett levő Stufu falut (Sándnleni község) is csángók
lakják.
* EniEZSA IsTVÁe, Erdély víznevei, Kolozsvár. 1942, 12.
^ SiLVESTBn MoLDOVAN §i NicoLAE ToGAisr, Dictionarnl nnmirilor de localitáti
ou poporatinne romina din Ungaria, Szeben, 1909. 150, 151. — loBGTT lOBDAif, Nume
de locuri rominesti in B. P. B. I. Editura Academiei B. P. B. 1952, 78.
*M. CosTÁOHEScn, Doeumentele moldovenesti inain te de Stefan cel Maré,
lasi,
1932, I,
167.
^ M. diet. geogr. al Bom. IV, 192.
* ZdK&ytfZ-de Mwfőp /MMmf-ZWwfJ, ZWo^W More magy. MoroaZwdoa, #ag%/Z«daa,
Id. MOLDOVAI—TOGAN, i. m.
132.
;
KNTEZSA i. m. 22.
64
Comments to this Manuals