AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 28

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 27
lagos alakulatok, s így vagy amúgy a ;-s felszólító formára vezethetők vissza.
Emellett azonban a négy alak története nem kis mértékben különbözik
egymástól, úgyhogy külön vizsgálatot igényelnek.
7.
Ami a népnyelvi Wr
'várj'
felszólító alak történetét
illeti,
kétségtelen,
hogy ez a módjeles Wr; formából keletkezett a
/
módjel eltűnése
útján.
Eleinte
csak megfelelő mondatfonetikai helyzetben következett be ez az eltűnés,
ha ti. ugyanabban a szólamban mássalhangzós kezdetű szó következett a
#dr;
alakra. Ilyenkor ugyanis hangtörvényszerűen kiesikt mássalhangzó
közti helyzetben a ;, így oldja fel nyelvünk a mássalhangzótorlódást, pl.
txír;
caa&2>t%ír
caa&.
Majd ebből a mondatfonetikai helyzetből a %xír felszólító
alak
állandósult:
átterjedts mondatfonetikai helyzetekbe
is,
ti.
megnyilat-
kozás végén és magánhangzós szókezdet előtt
is
így kezdték ejteni a
szót,
pl.
Z7gror/ Z7por a ZkmdW (vö. HoBGEB, MIgerag. 120—1
;
MNyelvj.
159—60).
8. Kérdés, mi a %xW rövidebb és a
t%ír/(%f,
hosszabb'felszólító alak
viszonya. BÁBCZi (MNy.
XLVI,
361) úgy nyilatkozik újabban erről a kérdés-
ről,
hogy a %%W a régebbi és a Mr/fwZ az újabb, analogikus
alakulás.
Megjegy-
zésének indokolásaképpen HoBQEBre (MIgerag. 122) hivatkozik. A megjelölt
helyen és környékén azonban hasztalan keressük BÁaczi felfogásának bizo-
nyítékát. Sőt, HoBGEB éppen ellenkezőt mond. Többek közt ezt: ,,Régibb
magyar nyelvészeink a vár(f, &<W, W^-féle változatokat, amennyiben
emlí-
tették őket, rövidült alakoknak tartották. De nyilvánvaló, hogy a
rövidebb változatok nem származhattak hangtani úton a hosszabbakból,
mert így legfeljebb csak a %#y#Z > (á/yd (> W(Z^-féle változás volna talán
érthető, de Wr;ad %> Wr^, &Ő&W ^> JköW-féle hangváltozás teljességgel
lehe-
tetlen
;
tehát csakis valamilyen analógiás hatás következtében támadhattak
a feltétlenül eredetibb odr;(W, &ö&W-féle hosszabb alakok mellé az újabb
%%W,
&(W-féle rövidebbek, és valószínűleg ugyanígy a f&yyed-félék mellé is
a Wd-félék" (i. h.
121—2).
HoBGEB tehát látnivaló elfogadja azt a
magyarázatot, hogy a
*xír;<%Z
eredetibb álakból keletkezett az újabb zxW alak-
változat.
Csak a fejlődés módját gondolja
másképp,
mint a régebbi nyelvészek:
a hangtani változás helyett az analógiás alakulást tartja valószínűnek.
Miben áll ez az analógia
?
Abban, hogy a módjel nélküli alanyi ragozású
r
'várj'
mintájára a tárgyas ragozású alakban is képeztek módjel nélküli
alakváltozatot ilyenféle aránypár szerint:
oár;
;
Mr = Wr/od
.-
%
(VÖ.
HOBGEB, i. h.
122—3).
9. BÁBCZi (MNy.
XLVI,
361) a ;er szóalakban is egy ősi, módjelL
külí felszólító alak nyomait véli felfedezni. Ha azonban elfogadnánk a ;er-
nek egy állítólagos ősi *#ár
'várj'
alakszerkezetével való egyeztetését, akkor
újabb megoldhatatlan kérdések támadnának. Először is
:
miért nem fejlő-
dött az állítólagos régebbi ;er típus mellé egy újabb
*;er;
alakváltozat, ahogy
a jeltelenr
'várj'
mellett él a módjeles
%xír;
típus (ha fordított is a köztük
levő fejlődéstani viszony, mint BÁBCZi gondolja)? Másodszor: honnan van
az,
hogy a /er^/^er imperativusnak van egy -e véghangzós változata :
;ere ^/
^yere,
holott a végmagánhangzót a felszólítód egyes 2. személyben
mar sehol másutt nem találjuk (vö. JÓKAY ZOLTÁN: MNy. XXV,
279)
i
Végül:
hogyan lehetünk olyan biztosak a ;gr morfológiai szerkezetében,
holottg a szó etimológiájával sem vagyunk tisztában? BÁBCZi maga SzófSz-
27
Page view 27
1 2 ... 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments