AEG Electrolux EWW 1291 User Manual download pdf (Page 197)

az^roA; (Cs.)

:

mézga (cseresznyefa,

szilvafa törzsén kiforrt, barna -

színű, ragadós anyag)

;

vö. e%y&,

^oW^acai^t, /dWz, Á;%^%caÁ;aaz<*/,

mAca&AWz;

(Gsá.):

fokhagyma -

gerezd.

azz/rózaAd^aűg (L.)

:

szamártövis.

gz%rdzadiazW(D.)

;

gz%/rózao3i5ZMÓ

(Sz.,

Mb.)

:

sündisznó.

azw;

(Gs.),

azw;

(D.),

az^Z

(Csü.),

azőZ

(L.)

:

sző.

az#Ze (Ba. r.)

:

nagyanya.

az&rő

(L.),

azW (Ba.)

:

szérű.

azi)(Wo (L.)

:

nász,

apatárs.

azzxModaazomy (L.)

:

nászasszony.

Mcai (Cs.)

:

gyerekhordó kendő.

&%yoaz(0

(Csü.)

:

tagosítás.

M&dr (M., Cs., J., Mb), Wxzr (Sz.,

D.)

:

szénát gyűjt.

MMróMriM

(L.)

:

sípkarika (a kerék-

agyon).

WáW (L.)

:

talán.

W&%yi (Csá.)

:

kisebb, fánk alakú

tészta

;

vö. ^oZ/;a.

MZZóZó (L.)

:

szöcske.

WpAa (Mb.)

:

lúdtaipú.

/afTwWöa (M.): föltámadás (húsvét-

kor).

^má(ó (M.)

:

a ház elejét támasztó

ferde oszlop

;

vö. az^vefő.

(ó%öZ (M.)

:

talál.

Azm&f, (a^a^ (D.)

:

1. tanító, 2. a

legalsó kéve a keresztben.

Mm/érWmrmy (Csü.)

:

napraforgó.

farnydrdzaá (M.), (a%yírr^zja

(Csá.),

(a%yírrázaá (Ba.)

:

napraforgó.

fa%yírvirŐ0 napraforgó

fária^yá (Mb.)

:

tarisznya.

Mr;áo#g

(J.)

:

kékfoltos (a fázástól a

bőr).

Zaam 1. (&z#yi.

Wátá

(Cs.):

nagyapa.

ZeAem/ (L.)

:

tehén.

(ő;ő&

(Cs.),

(ef&e (Csá.)

:

ostortelek.

fe&emcaő (Cs.)

:

kis, kerek teknő.

(eÁ^rJ/a (L.)

:

gömbölyítő (a kender-

fonalhoz).

W%%f($z6W&&

(Csü.),

fe&myozaW&á

(Csá.)

:

kagyló.

WyiWpd (M.), ZeZeMpd

(Cs.),

We-

(öZpd (J., L., Ba.), WiWpó

(Sz.),

ZeZiWpw

(Di),

^Z^pó (Csá.)

:

lúd-

taipú.

(emberi 6o&Zza, feMgröri 6o&fzo (Csü.) :

orgona.

feTW/eri&oa (D.)

:

kukoricaszárító.

Zeremy (M., Cs., J., Sz., Csá., Mb.) :

tenyér.

Z&-o#epeZ (M., Cs.), Z&wpóZ (Cs.,

Sz.,

Mb.), (6#y$p$Z (J.), Z&o#epeZ

(D.),

(&6eMZ

(Csü.),

Z&-6e&őZ

(Csá.),

^5ifyöZ (L.)

:

térdel. %

ZeHfó (J., Sz.)

:

ravatal.

Ze/WÁ; (Cs.)

:

terem

(ige).

Z&fypoAar, (&^yejwA#á (L.)

:

térd-

kalácz.

Zéaz%yi (M.), cadazM

(J.),

Z^az%i

(Sz.,

D.),

Wm

(D.),

ZecZi

(Csü.),

^az%,

aZeazZi

(Ba.),

^gzZi, af^zZi (Csá.) :

stészli.

Z§Z§;aő (Mb.)

:

legfelső.

ZázwZyá (M.)

:

tézsla.

ZWó (L.)

:

tüdő.

#& (Csü.)

:

tyúk.

ZW (M.,

Cs.,

J.,

Sz., D.),

Zivzoo (D.) :

üsző.

ZWa (M.)

:

meddő

(tehén).

Z&aAxz

(Sz.)

:

tócsa.

W/^aze& (D.)

:

vizenyős hely.

Zo;óz (J., Sz., D.)

:

cicerél (a kakas,

a

gúnár).

Zo&#%%worá

(Csü.):

pisze.

(dZ (L., Csá.)

:

tó.

foW (D.), Wd/á (Mb.)

:

vállfa (a

jármon).

W&a&á (L.)

:

talicska.

W&ző^

(J.)

:

rúdszeg (a

jármon).

(0Z3/M (M.)

:

toll.

ZoZyuds (M.)

:

tollas.

(om^fW, ZoWxW (M.)

:

elhamvad.

Zo%á (Cs.)

:

szapuló dézsa.

Zopa%y.(L.)

:

cipő.

(opZó

(L.):

tapló.

ZopZyó (Csá.)

:

az iszalag termése.

fofwZyd (M., Cs.), fapofa (Cs., J.),

(opoZa

(Cs.),

fapofa

(Sz.),

ZopoZ/á

(L.),

ZopoZ<//á

(Ba.),

Zopó/a, ZopoZy/á

(Csá.),

Zopofá, ZopoZi/á (r.) (Mb.) :

jegenyefa.

196

1 2 ... 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments