AEG Electrolux EWW 1291 User Manual download pdf (Page 84)

Magyarázatunkat támogatja a vándorlások korabeli magyarság élet-

módja.

Kétségtelen, hogy a vándorló magyarság főfoglalkozása az állat-

tenyésztés volt, de Ismerte már a földművelést is. 8 szókincsünk tanúsága

szerint a földműveléssel éppen a törökök révén ismerkedtünk meg.

#áz&,

árpa,

e&e,

sarZo,

ZWo

stb.

szavaink török eredetűek. A vándorlások magyarja

tehát már, a maga módján, művelte a

földet,

termelt

rajta,

Így nagyon való-

színű,

hogy nevet is adott annak a területnek, amit megművelt. 8 hogyan

nevezte

el?

Annak a népnek a

szavával,

amely a földműveléssel megismertette.

A török etimológiát ebből a szempontból tehát elfogadhatjuk. Mivel azonban

az állattenyésztést is jórészt a törököktől vettük át, így a 6oca&orWe&, og(or-

We& kapcsolatokban előforduló

szíj

jelentésű szó török eredete szintén érthető

és természetes.

3. Az oaZorWeA;, 6oc&&orWe& elnevezésekben azonnal érthető a névadás,

azonnal elővillan az elnevezés alapjául szolgáló szemlélet

is,

a nagy bőrdarabból

kihasított

szíj

a We&

'szelet'.

A másik esetben a szemlélet alapja az összefüggő,

szemmel be nem látható füves puszta

volt,

melynek végtelenbe nyúló egyönte-

tűségét,

valóban csak az bontotta

meg,

hogy az ember kihasított belőle egy-egy

darabot valamilyen célra

gulyaállásnak, ideiglenes letelepülésre

stb.

pusz-

tából így kihasított darabok valóban szeleteknek tűnhettek a steppe vég-

telenjében.

XIII.

században olyan helyet jelentett a szó, ahol valamilyen hely

(akol,

karám) volt a jószágok számára (Adatok ...

31).

A népnyelvben ma

is megtalálható a szónak a jószágok szállására vonatkozó jelentése. VEBES

PÉTEB szerint a We& igazi jelentése az ő falujában található meg

gulya-

állásnak körülkerített, sövénnyel övezett földdarab (Magyar Csillag 1942 ;

vö.

MNy. XLH, 38). Erdélyben disznóólát is jelent

(MTsz.).

A We& szó művelésre használt földterület jelentésének kialakulása

érthető,

minthogy az első kezdetlegesen megművelt földek a telephelyek,

szállások körül keletkeztek. Még a

XIII.

században is olyan művelt területet

neveznek

teleknek,

amelyen állatokat

tartottak (Adatok

. . .

52).

BELÉNYESY

határozottan megállapítja, hogy

,,.

. .

az első szántóföldeket mindig a telelők

helyén törték

fel"

(uo.).

általános jelentése a szónak a

házhoz,

portához

tartozó földterület. GYÖBFFY IsTVÁN Kisázsia északi partvidékéről azt közli,

hogy nyáron az üresen maradt akiokban, és környékükön különböző termé-

keket termelnek, míg nyári szállásukról visszatérnek a jószágok, s ismét

el nem foglalják helyüket (Ethn. Ért. 1926. 121

;

vö. Adatok

. . .

20).

A sza-

vunkra vonatkozó első adat

(1905)

a jószágok állására

utal:

Inde ad culmen

uadít quod uocatur chígístí a quo per médium ruris quod dicitur ZWW&

ítur ad lupínum montem

(Okl8z.).

A We& itt a művelt terület egy részét

jelenti csupán, valószínűleg azt a

helyet,

ahol a jószágok szállása

volt.

Egyes

vidékeken a We& ma is csak a határ egyes részeit jelenti

(MTsz.).

„Ezek leg-

inkább olyan legelődarabokra vonatkoznak, melyeket az állatok állása, ka-

rámja körül felgyülemlett állati trágya szinte teljesen

beborít,

feltölt" (Ethn.

LXY,

394).

A telkek a magyarság életmódjának megfelelően víz mellett keletkez-

tek.

Víz feltétlenül szükséges volt jószágok, emberek részére egyaránt. Annak

nyomát,

hogy a telkek víz mellett voltak, megtalálhatjuk a szó jelentés-

árnyalataiban. Számos adatot hoz erre BgLÉNYESY a XII—XHI. századból

(Adatok

. . .

18). De nemcsak a régiségben találhatunk ilyen példákat, a

1 2 ... 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments

AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 84

Comments to this Manuals

Related products and manuals for Washer dryers AEG Electrolux EWW 1291