AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 34

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 33
cíós összeolvadással: *t)dZaaz(%a ^> oáZaaz(ya
/
2.t mássalhangzó közti f
kivetésével: *zxíZaaz^a ^> %^Waza. Át változat közül aztán az egyik
(WWaza,) megtartotta eredeti felszólító funkcióját, a másik (WZaazfya^
pedig áttolódott a jelentő módba.
Egyesek a oeaa és
&%r&?
felszólító típusokat
is
hangtörvényszerű fejlődés-
sel magyarázzák.r SETALÁ (TuM. 142) megpendítette azt az ötletet, hogy
a zöngétlen f után a ; felszólítód jel zöngétlen palatális spiránsnak (%)
hangzott, s hogy egyes nyelvjárásokban a f% hangkapcsolat c-vé fejlődött.
SziNNYEi (NyK. XXIH, 463
;
MNy.
XXII,
247—8) ezt a SETALA-féle magya-
rázatot az összes -( végű igékre kiterjesztette, s az #&sö%, 5o%cao?z típusú
imperativusokat eredeti *#ffö% és *&0%(%0M alakokra vezette vissza. HoBGER
(MIgerag. 126—7) ugyanl látja a
f
+d jel helyén álló aa problematikus
voltát,
mindamellett elvileg lehetségesnek tartja a hangtörvényszerű fejlődést.
Szerinte a % módjel előbb palatalizálta a megelőző
Z-t,
majd a ('% hangkapcso-
latból aa fejlődött, pl. *oe#e& > *oe(^e& Z>
veaae^.
Ami a &zrí, W(-féle igék
felszólító alakjait
illeti,
ezek ca-je HoBQEB szerint
(i.
h. 127—8) szintén hang-
fejlődés útján keletkezett: *&zr(fo% %>
(ar^ao%,
*zw^6%
^>
%;gccaő%.
Erre a
hangváltozásra kétségtelen példának fogadja el SziLÁDY ZOLTÁN adatát
(MNy.
XIII,
312),
hogy a hétfalusi csángó nyelvjárásban a német iEMdcAem-
l lett M^caeM 'pamutból kötött nyárii kabátka'. BÁaczi szintén törvény-
szerű hangfejlődéssel magyarázza a -Z végű igék felszólító módjának alakulá-
sát.
Szerinte
(1.
B. LŐBiNCZY ÉvA, KTésSz. 125
;
BÁBCZi, Magyar hangtörté-
net 83, 86—7) *Mf-#o%-ból kölcsönös hasonulással lett Maao%, azaz a % a Z
hatására képzés helye szerinti hasonulással a-sé
fejlődött,
a Z pedig a % hatá-
sára spirantizálódott (vö. BnDENZ megjegyzését a ^ %> a eltolódás lehetősé-
géről:
MNyszet V,
443—4).
JnHÁsz JENŐ (MNy. XXXIV, 211—20) kimutatta a hangtani fejlődés-
sel való magyarázat gyengéit, és maga alaktani úton próbálta a -Z végű igék
sajátos felszólító alakjait megmagyarázni. JunÁsz szerint a #eze(-féle igék
f elemének (= igeképző) helyét a felszólító módban a gyakorító -a képző
foglalta el
(vö.
/%foa,
fapoa, reyea^, ehhez járult a / módjel, s aztán szabályos
előreható teljes hasonulás történt: vezea-y %> ^gzaaa (mint
oZixza-/
^>
oWaaj.
így egyes hosszú magánhangzó + ( végű igéknél is
:
öocaáf.- &ocaáa-;a ^>
&ocaáaaa. Ha a -f előtt mássalhangzó van vagy volt, akkor JnnÁsz szerint
a f-t váltó a képző ebben a hangtani helyzetben szabályosan ca-re változott,
pl.
far( igéből
*&zra-;o-%
^> *farao% %> (arcaom (mint M^ad %> M^cáó^.
Mi mindkét magyarázatnak látjuk a
gyengéit.
A tiszta hangtani magya-
rázat szerintünk elsősorban azt a kérdést hagyja teljesen nyitva, miért tör-
tént ugyanabból az előzményből kétirányú hangfejlődés (WZ;
peaa,
/%(.'
/%cca^.
JnnÁsz alaktani magyarázata pedig arra nem tud feleletet
adni,
miért éppen
csak a felszólító módban történt meg az a bizonyos
6
^ a képző
váltás.
Véle-
ményünk
szerinj)
t változatból kell itt is kiindulni. Egy A##a és egy
&*r2fa
előzményből szabályos hangtani fejlemény csupán a Aaffya, &zrf/a felszólító
alak, amelyek valóban élnek
is,
csakhogy funkcióeltolódással a jelentőd
kategóriájába csaptak át. Ezek mellett a szabályos hangfejlődéses alakok
mellett azonban analógiás képződmények
is
születtek, és az előbbi változatok
szerepeltolódása után egyedül szolgáltak és szolgálnak a felszólítás kifejezésére.
Az analógiás hatás kiindulópontjaként szolgáltak az -a végű igék félszólító
alakjai,
mint oWa/oWaa, &érea.-&ereaa, fapoa.'Zapo&a stb. Egyidejűleg a
/eaf ige felszólító alakja is megtette a maga hatását
/ea(;
/eaa.
At írány-
3
Kálmán:
Magyar nyelvjárások
IV.
815/17
33
Page view 33
1 2 ... 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments