AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 72

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 71
-votj.
p%.
Wechselvokal
*a in
wog.
TJ.
f%%
,
ung.
/a".
Ugyanakkor
a
134.
lapon
az
uráli vokalizmusról beszélve azon példák között sorolja
fel,
amelyekben fgr.
% =
szám. *<% megfelelés mutatható
ki.
A fentiek alapján csupán
egy
dolgot merhetünk meglehetős bizonyos-
sággal megállapítani
r a
szamojéd, különösen
a
nyenyec szamojéd
alakok alapján is
és
ez, hogy
a /a szó
fgr.,
illetőleg uráli alapalakjában
hosszú veláris magánhangzó lehetett, valószínűleg
<%..
SETÁLÁ (JSFOu. XXXg, 41) samJ.
^m, T.
/a,
Jn.
/g,
/e,
O.
po,
^z&o,
,
p%,
K.
pM
usw.
fi.
p%%
;
LEHTiSALO (MSFOu. LVI, 90) jur.
0. p'á
usw.
8TEINITZ szerint
a
nyenyec alak
a
döntő
az
uráli alapalakot illetően
(i.
m.
134).
Hasonló következtetésre jutunk
a
&%%;
és M;
esetében
is.
&%%;. STEiNiTZ
nem
foglalkozik
a
szóval. LEHTI8ALO (FUF. XXI,
22)
az uráli
*%
sorba sorolja
a
azá/<C *azá
(^zaiWxzM
JordK. 410) szót
és fgr.,
ill.
uráli megfelelőit,
de a 7.
lapon utal arra, hogy
az
ősuráliban feltehető
hangzóváltakozásí sorok átcsapása révén
a
szónak lehetett *a,,
t *%
megfelelése
is.
Kétségtelen, hogy
a
azá; fgr.,
illetve szám. megfelelőiben álta-
lában hosszú veláris
ma
gánhangzót
vagy diftongust
tálálunk,
pl.
a
finnben &%%, msíÉ.-ban a%(%í j alakot;
a
szamojédben pedig
jenCh.
a%,
aö
'Kehle',
OS.
N.
Ao»,
K.
NP.
ao%,
00. Tsch. awm, kam. ao» (LsuTi-
3ALO
:
FUF. XXI, 22).
A
fgr.
alapalak
*dö <;
*^«8
lehetett;
ebből ómagyar
*&%%
]> középmagyar
azá;(a)
^^gzá.
A gzá
fejlődési fokra vannak adataink nyelvemlékeinkben
is.
Pl.
ZoWW waae(7 e% z
a
7% r
a
(EhrK.
11)
;
jAf/ z
a %
&emayye%
%em
/erfezfef
7%e^,
<fe meZ'
z
á
6 o
Z
Á;»
;j,
o
/er(ez(e(
m^^ emWeW (MünchK. 42); J^a^o^af.
Wo
z&
/
os
loquens (BécsíK. 149) stb.
(NySz.).
A
megrövidült
aza
alakra
pedig példa
az
orca összetétel
(vö.
HoBGEB,
M.
szavak
tört.
155
;
Sznsnsrvm :
NyK.
XXVH,
240
stb).
j^á;. GoMBOCZ szerint feltehetőleg volt
egy
*Aá^ tőalak
az
ősmagyar-
ban mint
,,azá),
/ey
a
régibb
azá,
/e
mellett
(f.
a%%, pöa,
^%. =
m. azá,
/e,
*M"
;
NyK.
XXXIX,
264).
STEiNiTZ
is
fgr.
%-ra vezeti vissza
(i.
m.
32,
37).
A M; -/
A»z%& alakpárt pedig magyar
o
<—'
*
kvalitatív hangváltakozás nyomának
tartja,
amely
fgr.
*a ^^ *%
váltakozásra menne vissza
(i.
m.
94).
Ezzel kap-
csolatban azonban
meg
kell említenem, hogy
nem
látom tisztázottnak
a
^á;,
Aa;
és
/%?;
genetikus kapcsolatát
sem
[lehet, hogy
ez
tisztázná
a M; -^
A%Z2Á; alakpár kérdését
is].
A
szamojédban ugyanis csak
a
„Binde, Haut"
jelentésű
J.
Aö&a,
Ao5o,
M6o, T.
&%/%
g.
^%5%,
O.
iko5,
6
stb.,
Mot. ikö Haut,
Rinde'
szó
fordul elő (SETÁLÁ: JSFOu. XXXg,
56),
a M;
szóra viszont
nem
találtam adatot
sem
SETALAnél,
sem
PAASONENnél,
deg
LsHTiSALonál
sem. Lehetségesnek tartom, hogy
az
említett szavakban ugyanazon uráli
szó divergens alaki fejlődésével és ezt nyomon kísérő jelentésfejlődéssel állunk
szemben
:
fejen levő kéreg,
r = M;
;
testen levő kéreg,
bőr,
zsírréteg
= M;
^/? Ae;.
így
eredeti *M;z»&ből
is
fejlődhetett
a
Mz$&
^^
Aiz»& (vö.
ffaZwa;
/-^
íWme,
^a%a;
^^
^a%e,
fara;
^
(are
;
GoMBOCZ,
Hangtört.
25—26),
és nem
kell alapnyelvi magánhangzóváltakozás marad-
ványának tartanunk az említett
alakpárt.
A
M-f szó
fgr.
vokalízmusát illetően
2
Ez,
az alak sem
nyelvemlékeinkből,
sem nyelvjárásainkból eddig nem volt kimu-
tatható.
tJgylátszik, mint az emberhez talán a legszorosabban hozzátartozó testrész
(bőr,
zsírpárna) korán került
bírt.
viszonyba, és így korán tapadhatott hozzá a ;.
71
Page view 71
1 2 ... 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments