AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 70

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 69
A
/#/o
alakváltozatáról
-
PAis DEZSŐ,
A /a
alakváltozásaihoz c. tanulmányában (MNy.
XXXII,
106 kk.)
a /&
hangalakját nyelvtörténeti
és
népnyelvi adatok alapján
nem
a hangtörténeti kutatásokban szinte törvényszerűnek elismert fejlődési
sor
végső fokának magyarázza
(fgr.
*%%M?8 %> ősmagy. */áyá }> /d& ^> ómagy.
/d;
.
GoMBOCZ
:
UngJb. VIH, 273, Hangtörténet
23
;
ZoLNAi: MNy. XXIH,
518
;
BÁBCzi,
Magyar Hangtörténet
62,
stb.),
hanem analógiás kiegyenlítődés
eredményének
: ,,. . .
valamikor nyelvünkben
a /a szó
alakrendszerében
a
járulék
nélküli
tőként
/&%
>
/o%
>
,
képzők,
ragok
előtti tőként
/<%%
%>/á
Z>
/«
állott egymással szemben.
E
szerint
a
puszta
/a tő nem
egészében hangtani
fejlődés eredménye, hanem
a
/á(,
/da-féle alakok analógiás^ hatására
lépett
a
hangtörténetileg szabályos /&#
>
/o^
>
/d helyébe /á
>
,
és
ebből
lett
a
/a".
m.
107).
E
megállapítását látszólag elfogadja BÁsczi
is (1.
utalását PAis cikkére TA. 34).
Mindkét nagytekintélyű nyelvészünknek
eme
egységesnek látszó állás-
foglalása adta
az
indítást
a
cikk írójának
a
kérdés újból való felvetésére
és
a PAistól bizonyító adatokként felsorolt nyelvtörténeti és nyelvjárási alakok
megvizsgálására.
Milyen adatokra támaszkodik PAis?
Néhány XIII—XIV.
sz.-i,
jórészt
a
nyugati nyelv járásterület perem-
vidékéről (Hetes) való oklevelek szórványemlékeire
:
1273
:
inarbore J^r/o;
1335:
ad
quandam arborem tílíe vulgo Aagg%/o; 1323
:
ad
unam arborem
JtfmyaZ/ow dictam
valamint
a
Hetesről,
Göcsejről
és
őrségből közölt /%#,
/o#,
a
nyelvjárási alakváltozatokra.
m.
106—7).
A fent felsorolt adatokat
az
alább kifejtendő nyelvtörténeti és nyelv-
járástörténeti megfontolások alapján esetleg másképpen is magyarázhatnék,
mégpedig:
1. helyesírási ingadozásnak, amely abban
a
korban
és
főképpen
az
említett nyelvjárásterületen,
a
délről (Dráva—Duna egybefolyása tájékáról)
nyugatra
és
északra terjedő labializáció, valamint
az
ország közepe tájáról
nyugat felé húzódó nyíltabbá válási tendencia kereszteződéséből állhatott
elő
(vö.
BÁsczi,
Régi magyar nyelvjárások 15
kk.,
22
kk.).
Ez a
kereszteződés,
egybefbnódás okozza
azt a
hihetetlen kuszaságot, homályos képet, amely
középkori nyelvemlékeinkből elénk tárul,
és
egyben nyelvemlékeink helyes-
* Ai ritkítottam.
69
Page view 69
1 2 ... 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments