AEG Electrolux EWW 1291 User Manual Page 62

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 209
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 61
&g%M%MWf (Gypi)
;
aza&z /ormW Á;é/f áze
A
/%^mA;e
(Gyhj);
mer
mMfg'A^
^rrá
áz
áaazo^yo^rA (Gyo) stb.^
Ellenpéldák különösen
a
fiatalabb nemzedék beszédében fordulnak elő :
á%%y»m
z%)fyo0%á&
eze&
á
azemeA;, Aocg caM^MW
(Gypí);
?mW
(%/%;;em
Ze
fze^ef
a
^őWe&eU (Gy)
;
%gm
m&yy 6eZg
á
Zaikt ázogrM
d &%a
cipőbe (Gys) stb.
Egyébként
az
idősebbek
és ak
nyelvhasználatában általánosnak
mondható
a
nemegyeztetés.
c) jSzdTAWbeZ/ ayyezWá;
&
Wrfo&og azerÁ;eze(&eM
A birtokos szerkezet
t
fogalom egymáshoz tartozását, birtokosnak
és birtokának viszonyát fejezi
ki.
A
szerkezet alakja mind
a
magyar, mind
pedig
a
rokon-
és
idegen nyelvekben igen változatos lehet (vö. SiMONvi:
A jelzők mondattana, 136—41
;
KLEMM
:
Történeti mondattan,
345—53).
Érdekes és tanulságos
a
birtokos szerkezet személybeli egyeztetése
is,
de
most
bennünket
a
számbeli egyeztetés érdekel közelebbről.
.
.
Tudjuk, hogy
a
birtokos szerkezetben manapság rendszerint csak
a
birtokos személyét jelöljük
meg a
birtokszón,
a
birtokosok többségét azonban
nem (tehát:
a
&
&oro?%í;&,
nem
:
a
/d& Áx)ro?wí/%A;/
Arra előbb
is
utaltunk, hogy
a
számbeli egyeztetés körüli ingadozás
birtokos szerkezetben
r a
legrégibb nyelvemlékeinkben is előfordul.
(Vö.
meW
%;
3ze%(#
es
%%WW
cwzz'cw??
(HB),
ill.
á&5roa%y&^%
woZocMoÁ;
&ay%&saye
(GyulGl) stb.
'
Nem célom itt
a
példák további szaporítása
:
elégedjünk
meg
azzal,
hogy
ez az
ingadozás forrásainkban kb. egyenlő arányú. (Példákat SiMONYi
és KLEMM idézett műveiben.)
A
nyelvjárásokat tekintve
:
egyikben
egyez-
tetnek (általában
a
Dunántúlon
és az
Alföldön. Honosa
:
A
magyar
nyelvjárások 141), másikban pedig (Palócság: BABTHA
J.
:
Nyr. XXI,
559
;
BoBZE NAGY J.
:
NyF. XVI,
38 és a
magam megfigyelése szerint
is)
csak akkor,
ha a
birtokos -%#&, -%e& raggal ellátott, vagy pedig távol áll
a
birtokszótól.
Ezekben
az
utóbbi esetekben
ui.
a
részeshatározós alak követ-
keztében,
vagy
a
távolság miatt
lazább
a
kapcsolat
a
szerkezet tagjai
között.
Azért egyeztetnek, hogy
a
birtokos
és a
birtokszó összetartozását
jelöljék.
Ami
a
birtokos szerkezet -congruentiáját illeti, SiMONYi (i.
m. 179)
BALOGH
P.
állítására hivatkozva (Nyr.
XX,
495)
az
egyeztető szerkezetet
tartja eredetibbnek.
Mi
azonban Maiacnnek
a
kielégítő módon ugyan
meg
nem indokolt nézetéhez csatlakozunk (MNy. XIV, 247,
249),
és
azt állítjuk,
hogy
a
birtokos szerkezet congruentiája fejlődő
kategória,
melyben ugyancsak
lényeges szerep jut az összefüggés jelölésének
szükségérzésére.
Ügy
gondoljuk,
ez lehetett
az
eredeti szerkezet:
oeremwZ;
;
majd több birtokosról lévén
szó
%erme&
&Z;a
(egyeztetés
nélkül)
;
ismét később #erme&%e&
&Z;a (még
egyez-
tetés nélkül, hiszen
a
birtokos
és
bírtokszó szorosan
összetartozik!),
majd
kb.
a XV.
sz.-tól,
de
inkább
a
XVI.-tói
a
-%a&,
-%e& ragos birtokosszó
és a
nyomatékos birtokszó közé beékelődött
a
határozott névelő (t#rme&%e&
02
aZ;aj
és
szükségessé vált
at tag
szoros összetartozásának
a
feltüntetése.
9 A mutató névmások közül jelzökül leginkább a tulajdonságra és mennyiségre
mutatók fordulnak elő
:
oZ#ow, $Z#em, o//éZe, e^k, o^toro, et&oro
stb.
Ezeket mivel
a közbeékelődő névelő nem bontja meg a jelzett szóval való viszonyukat nem
egyez-
tetjük.
61
Page view 61
1 2 ... 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 ... 208 209

Comments to this Manuals

No comments