hozott földművelési eljárást kell felismernünk a telkek mögött" (Adatok
. .
.
24).
BELÉNYESY újabb tanulmányában is ennek az etimológiának alapján
jár el (Ethn. LXV,
394).
Ellene szól azonban ennek az elméletnek az, hogy
a jószágok ,,állítására" általában nem lapos nedves helyet, hanem víz köze-
lében, de kiemelkedő száraz részt keresnek a pásztorok. A We& tehát már
akkor ,,feltöltött"
volt,
amikor a jószágokat odahajtották, a feltöltődés tehát
nem azután történt meg. A trágyafelhalmozódás sem lehetett olyan nagy mér-
tékű,
hogy ez, mint feltöltődés legyen a névadás alapja A PAis professzor
által említett jelentés
is
valószínűleg azért alakult
ki,
mert a telkek víz mellett
voltak. Továbbá okleveles adataink szerint a We& kiemelkedést is jelentett :
Vallem que wlgafiter TeZe&-alya welgh dicitur
;
Peruenit in vallem TW^
ueulg díctam
(OklSz.).
BENKŐ LoBÁND szintén PAis nyomán úgy
véli,
hogy a (eZe/k valóban a
W%& — W( igék családjához tartozik, azonban nem de verbális származék,
hanem egy *W- névigetőnek
Á;
denominális képzős származéka. A *W- név-
szói töve megtalálható a Cao&We 'Csók földje, Gsok birtoka' határrésznév
utótagjában. Tekintettel arra, hogy csupán ez az egy adata van, a kérdést
nem tekinti lezártnak (MNy.
XLIII,
207).
PAis,
BELÉNYESY és BENKŐ a
(e/eA; 'kötél, zsinór' jelentéséről nem szólnak, valószínűleg azért, mert nem
tartják egy tőről származónak az eltérő jelentéseket. *
Más úton indul el BÁSONYi LÁSZLÓ (NyK. LI,
299—302).
ő török ere
detűnek véli szavunkat. Több török nyelvből kimutatható &%Z- W- (»Z-
'hasí-
tani,
lyukasztani' igéből származtatja. Mégpedig ennek az igének partíc.
perf.
passivi származékából, melynek van 'kihasított, kivágott' jelentése :
kipcs.
(aZ»&
'lyuk',
óoszm. oszm.
^eZ%&,
^e^A;
'Loch',
anatóliai
(f*Z*'&
'kihasított',
s végül ide tartozik ez a feryanaí, dzelalabadi szó
:
(eZ^Á;,
melynek jelentése :
távol levő, határozott tulajdont képező területrész. 7We& szavunk másik
jelentéséről BÁSONYI nem ír.
2.
Véleményünk szerint a WeA: szó két eltérő jelentését lehet egy tőből
magyarázni,
azonban nem aBuDENZ
által járt
úton
kell
elindulnunk.
A ma már
oly távol eső két jelentés valamikor egy tőről származott, s ezt a kiinduláshoz
szolgáló jelentést PÁsoNYi fentebb idézett etimológiájában véljük felfedezni.
A RÁsoNYi által ajánlott eredeztetésből könnyen megmagyarázhatjuk sza-
vunk minden jelentésárnyalatát is.
A We& szó eszerint
'kihasít,
kimetsz,
lyukaszt' jelentésű ige származéka,
amely igének igen kiterjedt családja megtalálható a különböző török nyelvek-
ben.
A törökben van a szónak, amint már az előzőekben láttuk, határozott
tulajdont képező földterület jelentése
is.
Nekünk azonban, hogy a magyar,
ban megtalálható két jelentést magyarázhassuk, nem ebből az értelmezésből
kell elindulnunk, nem is a 'kihasított, kivágott' jelentésből, hisz ebben az
esetben a magyarságot kétnyelvűnek kellene feltételeznünk (bár ez a nép
egyes rétegeit illetően nem elképzelhetetlen), hanem egy általános 'szelet'
jelentésből.
Ennek az általános
'szelet'
jelentésnek meglétét támogatja a középt.
Mmt 'Fleischschnitte, hússzelet' is, a csag.
f^mt-nek
pedig egyenesen ilyen
általános 'valamiből kivágott szelet, hosszúkás szelet, töredék' jelentése van
(vö.
NyK.
LI,
300).
Egy ilyen általános
'szelet'
jelentésű szó átvételéből köny-
nyen magyarázhatjuk mind a
földterület,
mind pedig a
szíj
értelmezés kialaku-
lását.
A földterület
is,
a szíj is szelet, de az egyik összefüggő földterületből,,
a másik pedig bőrdarabból kihasított szeletet jelent.
82
Comments to this Manuals